Tudástár

Adós

A kölcsön igénylője, aki a hitelintézettel kölcsönszerződést köt és kölcsön visszafizetésére elsősorban köteles.

Adóstárs

Az adós mellett a kölcsön igénylője, aki a hitelintézettel az adóssal együtt kölcsönszerződést köt. A kölcsön visszafizetésére az adóstárs az adóssal együtt köteles. Előfordulhat, hogy a kölcsön további biztosítékaként adóstárs vagy kezes bevonását írja elő a hitel nyújtója.

Annuitás

Amennyiben a törlesztés az annuitás módszerével kerül megállapításra, változatlan kamatmérték esetén a fennálló tartozást a teljes futamidő alatt (havi) egyenlő részletekben kell megfizetni. Kamatperióduson belül – mikor a kamat nem változhat – az annuitásos törlesztőrészlet sem változik, a törlesztőrészlet azonban eltérő arányban tartalmaz kamat- és tőketörlesztést: a futamidő előrehaladtával a törlesztőrészleten belül a tőkefizetés aránya folyamatosan nő, míg a kamatfizetés aránya csökken.

Áthidaló kölcsön

A lakástakarékpénztár a megkötött lakás-előtakarékossági szerződés alapján a lakás-előtakarékossági szerződésben rögzítettektől eltérő feltételekkel, hitelvizsgálat és külön kölcsönszerződés megkötését követően legfeljebb a szerződéses összeggel megegyező összegű áthidaló kölcsönt nyújthat a lakás-előtakarékoskodónak, illetve a kedvezményezettnek kizárólag lakáscélú felhasználásra. Az áthidaló kölcsön adósa ezen kölcsönt a kiutalt szerződéses összegből a kiutalás napján egy összegben fizeti vissza azzal, hogy a továbbiakban a visszafizetéshez a szerződéses összeg szerint felhasznált lakáskölcsön módozat szerinti törlesztésére köteles.

Bejegyzett élettárs

Bejegyzett élettársi kapcsolat akkor jön létre, ha az anyakönyvvezető előtt együttesen jelenlévő két, tizennyolcadik életévét betöltött, azonos nemű személy személyesen kijelenti, hogy egymással bejegyzett élettársi kapcsolatot kíván létesíteni.

BUBOR

A BUBOR a Budapesti Bankközi Forint Hitelkamatláb (Budapest Interbank Offered Rate), melynek értéke a Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján hozzáférhető. A BUBOR referencia kamatként szolgál, értékét jelenleg az MNB állapítja meg a panelbankok által benyújtott kamatjegyzések alapján. Az MNB összegyűjti, hogy az adott banki munkanapon – különböző futamidőkre – a kamatjegyző bankok egy másik kamatjegyző bank részére milyen kamatozással tennének ajánlatot fedezetlen bankközi hitel kihelyezésére magyar forintban. A legalacsonyabb és a legmagasabb ajánlatot figyelmen kívül hagyva a fennmaradó ajánlatok számtani átlaga képezi a BUBOR aznapi értékét. Számos hitel kamatozása a BUBOR értékéhez igazodik.

Célértékszám

Előfordulhat olyan eset, hogy a lakástakarékpénztár nem tudja teljesíteni a kiutalási összegből valamennyi lakás-előtakarékoskodónak a szerződéses összegre vonatkozó kiutalási igényét. Ekkor a lakástakarékpénztár meghatározza azt az értékszámot, amelynél, illetve amely fölött még minden szerződéses összeget ki tud utalni, ez a célértékszám. Azon lakás-előtakarékoskodók szerződéseire kerül megállapításra a célértékszám, akik az összes kiutalási feltétel közül legalább a következőket teljesítették: - elérte az adott módozatra meghatározott minimális megtakarítási időt; - megtakarította az adott módozatra meghatározott minimális megtakarítási hányadot; - elérte az adott módozatra meghatározott minimális értékszámot; Azonos értékszámot elérő lakás-előtakarékoskodók között a sorrend meghatározásánál azok élveznek előnyt, melyek előbb érték el az adott módozatra meghatározott minimális megtakarítási időt.

Családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK)

A családi otthonteremtési kedvezmény, a CSOK egy olyan vissza nem térítendő állami támogatás, mely meglévő vagy vállalt gyermek után kérhető lakáscélunk megvalósításához. Az alábbi lakáscélokra vehető fel a 16/2016. (II. 10.) Korm. rendelet és 17/2016. (II. 10.) Korm. rendelet szerinti CSOK: - Új lakás vásárlására: CSOK igényelhető, ha a lakóingatlant gazdálkodó szervezet építi és az első alkalommal, természetes személy részére kerül értékesítésre és az ingatlan 2008. június 30. utáni használatbavételi engedéllyel rendelkezik (használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvánnyal, a későbbiekben az egyszerűség kedvéért használatbavételi engedéllyel). A kérelmünk banki benyújtásakor építési engedéllyel rendelkező, de használatbavételi engedélyt még nem kapott új lakás vásárlásához is kaphatunk támogatást. - Új lakás építésére: 2008. június 30-át követően kiállított építési engedély alapján történő építkezéshez, mellyel egylakásos lakóépület épül (egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység esetén az új lakás építésére 2008.06.30-ig az építésügyi hatóság által kiállított igazoló dokumentum alapján kerüljön sor). Egylakásos lakóépület a családi ház, továbbá az ikerház, sorház vagy láncház egyik külön bejáratú, önálló tető- és épületszerkezetű lakása. - Használt lakás vásárlására: melynek vételára a 35 millió forintot nem haladja meg. A használt lakás vételára legfeljebb 20 százalékkal haladhatja meg a hitelintézet által megállapított forgalmi értéket. - Lakásbővítésre: ha a lakás hasznos alapterülete minimum egy lakószobával növekszik. Ide értendő, ha emeletráépítéssel vagy tetőtérbeépítéssel bővítjük meglévő lakóingatlanunkat, de nem hozunk létre ezáltal két, önálló albetétként nyilvántartott lakást. Meglévő lakásunk átalakítására nem kaphatunk támogatást. Az igénylés főbb feltételei - Vételár megfizetése: használt vagy új lakás vásárlása esetén a teljes vételárat – lakáscsere esetén a vételárkülönbözetet – az eladó által megjelölt bankszámlára, hitelszámlára kell teljesítenünk. Ha az adásvételi szerződésben foglaló megfizetéséről állapodunk meg, a teljes vételár (lakáscserénél a vételárkülönbözet) legfeljebb 10%-a készpénzben is teljesíthető, a vételár fennmaradó 90%-a ez esetben is kizárólag bankszámlára/ hitelszámlára mehet. - Az ingatlan tulajdonosai, haszonélvező: Lakásvásárlás és lakásépítés esetén az ingatlanban csak a támogatott személyek szerezhetnek tulajdont (halálesetnél kivételek lehetnek). Házastársak, élettársak esetén a lakásban mindkét félnek az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonnal kell rendelkeznie. Lakásbővítésnél a lakásban az igénylőnek az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett, legalább 50 százalékos tulajdoni hányaddal kell rendelkeznie. A CSOK-kal érintett ingatlanra nem kerülhet bejegyzésre haszonélvezeti jog. Ha utóbb mégis haszonélvezeti jogot alapítanak, a CSOK-ot Ptk. kamattal növelten vissza kell fizetni. - Használt lakás vásárlására, lakásbővítésre CSOK akkor vehető igénybe, ha az igénylő a vételár vagy a bekerülési költség kiegyenlítésére használja fel a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül értékesített lakástulajdonának a vételárát. A vételár több tétellel csökkenthető. - Igénylőkre vonatkozó feltételek: azon nagykorú személy igényelheti a CSOK-ot, aki megfelel a jogszabályban előírt igénylési feltételeknek. Az igénylő személyére előírt legfontosabb feltételek: - Igénylő lehet a magyar állampolgár, az EU állampolgár, olyan harmadik országbeli állampolgár, aki bevándorolt vagy letelepedett, továbbá a hontalan. CSOK-ot együttesen igényelhetik a házastársak, élettársak. Önállóan igényelhetik a gyermeküket egyedül nevelők. - A kérelem benyújtásakor büntetőjogi felelősség vállalásával nyilatkozatot kell tennünk a következőkről (a nyilatkozatok egyúttal dokumentumok benyújtását is helyettesítik): • Köztartozásmentességről: az igénylőnek nincs a NAV-nál nyilvántartott köztartozása. • Csak olyan személy után igényelünk CSOK-ot aki után vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatást még nem vettünk igénybe. A kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül szocpol vagy ezt megelőlegező kölcsön visszafizetésre jogerősen nem köteleztek bennünket. • Házastárs igénylők a házasság fennállásáról, a házastársak adatairól. A közös háztartásban élésről, valamint élettársak esetén ennek időtartamáról. • Azon gyermekekről, akik után a CSOK-ot igényeljük, a gyermek adatainak megadásával. (12. hetet betöltött magzatról terhesgondozási könyv vagy kezelőorvos igazolása) • Osztatlan közös tulajdonú ingatlannál arról, hogy az ingatlanra az igénylőnek kizárólagos használati joga áll fenn. • Büntetlen előélet: az igénylő büntetőjogi felelősségét bíróság a CSOK jogszabályban felsorolt bűncselekmény elkövetése miatt nem állapította meg, vagy megállapította, de az igénylés időpontjában a hátrányos jogkövetkezmények alól már mentesült. • Lakásvásárlás esetén az eladó / bővítés esetén az építési tevékenységet végző az igénylőnek nem közeli hozzátartozója vagy élettársa. Ha a bővítést/ új lakás építési tevékenységét gazdálkodó szervezet végzi, vagy az eladó gazdálkodó szervezet, az igénylő nem lehet vele tulajdonosi kapcsolatban álló magánszemély. • Lakóhely létesítés: az igénylők és mindazon személyek, akiknek együtt költözésére tekintettel a CSOK folyósításra került, a finanszírozott ingatlanban lakóhelyet kell, hogy létesítsenek. Melynek tényét lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal kell a bank felé igazolni, legkésőbb a támogatás teljes folyósítását követő 90 napon belül. Az állami adóhatóság a CSOK igénylésekor tett nyilatkozatok valóságtartalmát vizsgálja. - Biztosítotti jogviszony igazolása

Egyetemleges zálogjog

Ha a zálogjog ugyanannak a követelésnek biztosítására több zálogtárgyat terhel, a jelzálogjog egyetemleges. Egyetemleges zálogjog esetén minden zálogtárgy az egész követelés biztosítására szolgál. A zálogjogosult határozhatja meg a zálogjog érvényesítésének sorrendjét, azonban a kielégítési jog csupán annyi zálogtárgyra terjed ki, amennyi a biztosított követelés kielégítéséhez szükséges.

Előbírálat

A kölcsönkérelem benyújtása előtt egyes pénzintézeteknél előzetes hitelbírálat kérhető, általában lakásvásárlási hitelek igénylését megelőzően. Az előzetes hitelbírálat során a bank felméri, hogy a leendő adós a törlesztési kötelezettségeinek várhatóan eleget tud-e tenni. Ha az előbírálat eredménye pozitív, a bank kiállít egy olyan dokumentumot, melyben igazolja, hogy az elvégzett hitelképesség vizsgálat alapján a kölcsönigénylő mekkora összegű kölcsönre lehet jogosult. Az ajánlat a kölcsön összegét és kondícióit, valamint az ajánlat érvényességét tartalmazza, továbbá azt, hogy az ajánlat mely esetben veszti érvényét.

Előtörlesztés, résztörlesztés

A hitel fennállása alatt, még annak lejárata előtt a törlesztőrészleten felül teljesített megfizetés – mely után még marad fennálló tőketartozás – az előtörlesztés. Ha a törlesztőrészleten felüli megfizetés nem eredményezi a hitelösszeg tőketartozásának haladéktalan csökkentését, arról már hitelszerződés megkötését megelőzően is tájékoztatást kell kapnunk, továbbá a kölcsönszerződés is rögzíti ennek tényét. A résztörlesztést követően a tőketartozás csökken. Résztörlesztés esetén gyakran az alábbi két lehetőség közül választhatunk: változatlan futamidő melletti törlesztőrészlet csökkenéssel vagy futamidő csökkentéssel vesszük igénybe. Az előtörlesztésként megfizetett tőke után később már nem kell kamatot fizetnünk. Az előtörlesztésnek díja lehet, melyről a pénzintézetek hirdetményéből tájékozódhatunk.

Értékbecslés

Az ingatlan értékét megállapító szakvélemény. Az értékbecslés során megállapításra kerülhet az ingatlan forgalmi (piaci) és a hitelbiztosítéki értéke.

Értékszám

A lakástakarékpénztár által meghatározott, a szerződő megtakarítási teljesítményének mérésére szolgáló szám. Az értékszám növekedésének üteme a megtakarítások elhelyezésének időpontjától és összegétől függ. A lakástakarékpénztár a lakás-előtakarékoskodók között sorrendet állít fel. A minimális értékszám alatt a szerződéses összeg nem kerülhet kiutalásra. Ld. még célértékszám.

Fedezet

A kölcsön biztosítéka. Jelzálog alapú hitelek esetén a felajánlott ingatlan(ok) a kölcsön fedezeteként szolgálnak, az ingatlan tulajdonosai a zálogkötelezettek és a kölcsön biztosítékaként a fedezetként felajánlott ingatlan(ok)ra a hitelező jelzálogjogot jegyeztet be. Ha több ingatlan kerül felajánlásra, a teljes kölcsönösszeg valamennyi ingatlanra egyetemleges jelzálogjoggal kerül bejegyzésre. A kölcsön nem fizetése esetén a hitelező az ingatlan értékesítésével rendezheti a kölcsöntartozást.

Fedezet ingatlan

Jelzáloghitel fedezeteként felajánlott ingatlanok a kölcsön biztosítékai, az ingatlan tulajdonosai a zálogkötelezettek. A kölcsön biztosítékaként a fedezetként felajánlott ingatlan(ok)ra a hitelező jelzálogjogot jegyeztet be. Ha több ingatlan kerül felajánlásra, a teljes kölcsönösszeg valamennyi ingatlanra egyetemleges jelzálogjoggal kerül bejegyzésre. A kölcsön nem fizetése esetén a hitelező az ingatlan értékesítésével rendezheti a kölcsöntartozást. Egy hitelügylethez a hitelintézetek általában több ingatlant is elfogadnak fedezetként. Lakáscélú hitelnél a megvásárlandó, felújítandó, felépítendő ingatlannak nem feltétlenül kell fedezetnek lennie (állami támogatás igénybevételére szigorúbb szabályok is vonatkozhatnak).

Fiatal házaspár

Házastársak, akik közül legalább az egyik fél a 16/2016. (II.10) Korm.rendelet vagy a 17/2016. (II.10) Korm.rendelet szerinti családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) iránti kérelem benyújtásának időpontjában még nem töltötte be a 40. életévét.

Fiatalok, valamint többgyermekes családok kamattámogatott lakáshitele

A 134/2009. (VI. 23.) Kormányrendelet a fiatalok, valamint a többgyermekes családok lakáscélú kölcsöneinek állami támogatásáról alapján nyújtott kölcsön az alábbi támogatott célokra vehető igénybe: - Új összkomfortos lakás felépítéséhez a fiatal vagy többgyermekes támogatott személy kamattámogatást vehet igénybe. Nem minősül új lakás felépítésének meglévő épület, épületrész vagy építmény átalakítása. - Új lakás vásárlására a fiatal vagy többgyermekes támogatott személy kamattámogatást vehet igénybe. Olyan új lakás vásárlása finanszírozható, melyet első ízben természetes személy részére értékesítenek, vagy amelyet másodízben értékesítenek természetes személy részére, feltéve, hogy a második eladó ingatlan-forgalmazással üzletszerűen foglalkozó jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság, egyéni vállalkozó, vagy hitelintézet. A nem értékesítés céljára épült és befejezett épület (lakás) tulajdonjogának átruházása esetén az új tulajdonost a kamattámogatások nem illetik meg. - Lakás korszerűsítésére a nagykorú támogatott személy kamattámogatást vehet igénybe: víz-, csatorna-, elektromos-, gázközmű bevezetése, illetve belső hálózatának kiépítése, fürdőszoba létesítése olyan lakásban, ahol még ilyen helyiség nincs, központosított fűtés kialakítása vagy cseréje, beleértve a megújítható energiaforrások (pl. napenergia) alkalmazását is, az épület szigetelése, beleértve a hő-, hang-, illetve vízszigetelési munkálatokat, a külső nyílászárók energiatakarékos nyílászárókra való cseréje, tető cseréje, felújítása, szigetelése, a korszerűsítés része az ehhez közvetlenül kapcsolódó helyreállítási munka, a korszerűsítés közvetlen költségeinek 20%-áig.

Folyósítási díj vagy folyósítási jutalék

A hitelező által a hitel folyósításához közvetlenül kapcsolódó költségei fejében, a kölcsönszerződésben meghatározott díj.

Folyósítási feltételek

Ha az Adós és az Adóstárs teljesítették a kölcsönszerződésben rögzített folyósítási feltételeket, ezt követően kerülhet sor a kölcsön folyósítására.

Folyósítási jutalék

A kölcsön folyósítását megelőzően a kölcsönt nyújtó pénzintézet részére fizetendő díj, összege többnyire a folyósított kölcsönből is rendezhető. Lakáshiteleknél a díjat a kölcsönösszegből nem fizethetjük meg, mert a kölcsönösszegből kizárólag az adott lakáscél (lakásvásárlás, lakásépítés, lakásfelújítás, stb.) valósítandó meg.

Forgalmi érték, piaci érték

A banki értékbecslésekben találkozhatunk a forgalmi vagy piaci érték fogalmával, mely értékből kerül levezetésre a banki hitelbiztosítéki érték. A fedezetként felajánlott ingatlanok értéke befolyásolhatja a felvehető kölcsön nagyságát. Jelzáloghitel fedezeteként akár több ingatlan is felajánlható. Az ingatlan forgalmi értének vagy piaci értékének meghatározására négyféle módszer alkalmazható: - a piaci összehasonlító adatok elemzésén alapuló értékelés; - statisztikai alapú értékelés; - a hozamszámításon alapuló értékelés; - a költségalapú értékelés. Lakóingatlanok, építés alatt álló lakóingatlanok, valamint beépítetlen lakótelkek esetében meghatározott értékhatár alatt megengedett egyetlen értékelési módszer alkalmazása. Az értékelést egyéb esetekben az alábbi módszerek közül legalább kétféle, lehetőség szerint azonban mind a háromféle módszerrel el kell készíteni: - a piaci összehasonlító adatok elemzésén alapuló értékelés; - a hozamszámításon alapuló értékelés; - a költségalapú értékelés. Ezt követően értékek és eltérések elemzése alapján, az óvatosság elvét követve kell az értékelési szakvéleményben a hitelbiztosítéki értékre javaslatot tenni.

Futamidő

A futamidő a kölcsön folyósítása és visszafizetése közötti időszak, mely alatt a kölcsönt törlesztenünk kell, így a futamidő végére a kölcsöntartozásunk megszűnik. Hossza a kölcsönszerződésben kerül megadásra. Hosszabb futamidővel alacsonyabb törlesztőrészlet érhető el, azonban a hosszabb futamidő alatt összességében több kamatot is fizetünk meg, mintha ugyanazt a kölcsönt rövidebb időre vettük volna fel, melyet a teljes visszafizetendő összeg vizsgálatával tudunk összehasonlítani.

Haszonélvezeti jog ingatlanon

Haszonélvezeti jog jogosultja a más személy tulajdonában álló ingatlant birtokában tarthatja, használhatja, hasznosíthatja és hasznait szedheti. A haszonélvezeti jog az ingatlan tulajdonosának személyében beállott változásra tekintet nélkül fennmarad. Természetes személyt megillető haszonélvezeti jog korlátozott időre és legfeljebb a jogosult haláláig állhat fenn (holtig tartó haszonélvezeti jog). Jogi személy javára haszonélvezeti jog korlátozott időre, de legfeljebb ötven évre engedhető; a határozatlan időre alapított haszonélvezeti jog ötven évig áll fenn. Az ingatlant terhelő haszonélvezeti jog a tulajdoni lapon feltüntetésre kerül.

Hirdetmény

A hitelintézet által nyújtott termékre vonatkozó, a hitelintézet üzlethelységeiben kifüggesztett tájékoztató, amely tartalmazza a kamatok, díjak, jutalékok, költségek aktuális mértékét és egyéb feltételeket.

Hitel teljes díja

A hitelező által ismert minden olyan - a teljes hiteldíj mutató számításánál a külön jogszabály szerint figyelembe veendő - ellenszolgáltatás, amelyet a fogyasztó a hitelszerződés kapcsán megfizet.

Hitel, Hitelkeret

Hitel nyújtásakor a hitelező és az adós közötti írásbeli hitelszerződés alapján a hitelező meghatározott hitelkeret tart az adós rendelkezésére jutalék ellenében. A hitelező kötelezettséget vállal meghatározott szerződési feltételek megléte esetén a kölcsönszerződés megkötésére vagy egyéb hitelművelet végzésére. A hitelkeret lehetőséget jelent az adós számára, hogy a keretből összeget hívjon le, ténylegesen kölcsönt vegyen igénybe. A hitel és a kölcsön gyakran szinonimaként használt fogalmak, a kölcsön azonban már a tárgyiasult hitel lehetőséget jelöli: a hitel egy lehetőség a kölcsönre, a kölcsönt már igénybe vettük. Ha reggel otthon hagyjuk a pénztárcánkat, pénzt kérünk kölcsön, hogy ebédet vásároljunk a munkahelyünkön (és nem „hitelt kérünk”).

Hitelbírálat, hitelképesség vizsgálat

A hitelt nyújtó pénzintézet az igénylő hitelképességét a rendelkezésére álló információk alapján értékeli. A hitelintézet kizárólag abban az esetben tesz ajánlatot a hitelszerződés megkötésére, ha a hitelképesség-vizsgálat eredményeként valószínűsíthető, hogy az igénylő képes a hitelszerződésből eredő kötelezettségeinek maradéktalan teljesítésére. A hitelképesség vizsgálatának részletes szabályait jogszabály állapítja meg.

Hitelbiztosítéki érték

A banki értékbecslések során találkozhatunk a hitelbiztosítéki érték fogalmával, nagysága befolyásolja a felvehető kölcsönösszeget. A hitelbiztosítéki érték valamely ingatlannak az óvatos becslés alapján meghatározott értéke. A hitelbiztosítéki érték megállapítása során a hitelező által folyósított kölcsönök hosszú lejáratából származó sajátos kockázatokat, valamint az ingatlannak csak azon tulajdonságait és hozamait veszik figyelembe, amelyek várhatóan a jövőben bármely tulajdonost megilletnek. A hitelbiztosítéki érték megállapításának alapja a piaci vagy forgalmi érték. A hitelbiztosítéki érték megállapítása során az értékelési eljárásoknál szokásosan elemzett kockázatok közül különös figyelmet kell fordítani: - az ingatlan hosszú távú értékállandóságának kockázatára; - a piaci adatok megbízhatatlansága miatti kockázatra; - az egyéb adatok megbízhatatlansága miatti kockázatra; - a követelés érvényesítéséhez kapcsolódó hatásokra (különös tekintettel a védelemre, az állagmegőrzésre és az értékesítési költségekre).

Hitelfedezeti mutató, Hitelfedezeti arány jelzáloghiteleknél

A 32/2014 (IX.10.) MNB rendelet rögzíti, hogy a fedezetként felajánlott ingatlanok a forgalmi érték legfeljebb mekkora hányadáig terhelhetők fogyasztónak nyújtott jelzáloghitel esetén. Több ingatlan fedezetként felajánlásakor az ingatlanok forgalmi értékét együttesen kell vizsgálni. Jelzálog fedezete mellett a fogyasztónak nyújtott hiteleknél az ingatlan maximális terhelhetősége forinthitel forgalmi érték 80%-ig forint pénzügyi lízing forgalmi érték 85%-ig euróhitel forgalmi érték 50%-ig euró pénzügyi lízing forgalmi érték 55%-ig fentiektől eltérő pénznemben nyújtott hitel forgalmi érték 35%-ig fentiektől eltérő pénznemben pénzügyi lízing forgalmi érték 40%-ig Amennyiben ugyanazon ingatlanra többféle devizanemben veszünk igénybe hitelt, akkor a teljes kitettségre a fenti limitek közül az alacsonyabbat kell alkalmazni. Előfordulhat, hogy ugyanarra az ingatlanra a második (netán harmadik) jelzáloghitelt vesszük fel. Ha a korábban felvett jelzáloghiteleken már törlesztettünk tőkét, vagy akár elő is törlesztettünk, a fennálló tartozásunk alacsonyabb lehet a bejegyzett jelzálogjog összegénél. Az ingatlan terhelhetőségének vizsgálatakor lehetőség van a bejegyzett jelzálogjog összege helyett a fennálló kölcsöntartozás összegével számolni, ha a fennálló tartozásunkról a hitelt nyújtó 30 napnál nem régebbi igazolását is benyújtjuk. Ha az új hitelünket a korábbi hitelnyújtónál vesszük igénybe, igazolást sem kell benyújtani.

Hitelfelvétel kockázatai

Érdemes még a hitelfelvétel előtt átgondolni, hogy rendelkezünk-e megfelelő tartalékkal a hitel szerződésszerű havi törlesztéséhez. Ha van rá lehetőség, érdemes több havi, sőt egyes ajánlások szerint akár 1 éves törlesztőrészletnek megfelelő tartalékot is képezni. Adódhatnak olyan helyzetek, melyek nehezítik a törlesztést: - Jövedelmi helyzetünkben, életkörülményeinkben történhet olyan negatív változás, melyből fakadóan bevételeink csökkennek (pl. kevesebb lesz a jövedelmünk), vagy havi kiadásaink növekednek meg . Bizonyos esetekben segítséget nyújthat a törlesztési biztosítás (pl. keresőképtelenség vagy munkanélküliség esetén), vagy amennyiben rendelkezünk egészség- és önsegélyező pénztári megtakarítással akár az is felhasználható e célra. - A hitel törlesztőrészlete növekszik meg. Ha a hitelünk változó kamatozású, kamatkockázattal is számolnunk kell. - Jelzálog alapú hitel esetén az ingatlan értéke csökkenhet, ha a csökkenés jelentős mértékű, a hitelező pótfedezet bevonását is előírhatja, vagy az ingatlan értékesítése (például tovább költözési szándék esetén) válik nehézkessé. - Árfolyamkockázat, mely devizahitel vagy deviza alapú hitel igénybevétele esetén merülhet fel, de meg kell említenünk akkor is, ha a jövedelmünket külföldi devizanemben kapjuk. Amennyiben fizetési nehézségünk adódik, ajánlott még az elmaradás felhalmozását megelőzően, mihamarabb felvenni a kapcsolatot a hitelt nyújtó pénzintézettel és tájékozódni a kölcsön átütemezésének lehetőségeiről.

Hitelkamat

A hitelkamat az adós által a kölcsönnyújtónak az igénybe vett kölcsön használatáért, kockázatáért fizetendő, a kölcsönösszeg százalékában meghatározott, időarányosan térítendő (elszámolandó) pénzösszeg vagy egyéb hozadék. Az igénybe vett hitelösszeg rögzített vagy változó százalékában, éves szinten kerül meghatározásra. A hitelkamat rögzített (fix) vagy változó lehet. Rögzített (fix) hitelkamatról beszélünk, ha: - A kölcsönszerződésben a hitel teljes futamidejére egyazon hitelkamat kerül meghatározásra. - Másik lehetőség a fix kamatozásra, ha a kölcsönszerződés azt rögzíti, hogy a futamidő egyes időszakaiban különböző, de a szerződésben előre meghatározott százalékos mértékű kamat van érvényben. Ebben az esetben nem ugyanazt a kamatot fizetjük a teljes futamidő alatt, de a kamat mértéke a teljes futamidőre előre rögzített, annak mértékét a teljes futamidőre a kölcsönszerződés tartalmazza. A hitelkamat kizárólag arra az időszakra tekinthető rögzítettnek, amelyre vonatkozóan a hitelszerződésben a százalékos mértéke meghatározásra került. Minden olyan kamat, ami nem minősül rögzített hitelkamatnak, változó hitelkamatnak tekintendő. Például: változó kamatozásúak a referencia kamathoz kötött hitelek, ez esetben a hitelkamat referencia kamatból és kamatfelárból tevődik össze. A kamatozás módját a kölcsönszerződésben rögzíteni kell. A kölcsön futamidejéhez kötötten az alábbi kamatozási módokat alkalmazhatják a hitelintézetek (a hitelkártyák és a folyószámla hitel kivételével). 1) A legfeljebb 3 éves futamidejű hitelek kamatozása a teljes futamidő alatt: - fix kamatozású, vagy - a Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján közzétett referencia-kamatlábhoz kötött változó kamatozású + fix kamatfelárú lehet (pl. 6 havi BUBOR+kamatfelár). 2) A 3 évet meghaladó futamidejű hitelek kamatozása: - az MNB honlapján közzétett referencia-kamatlábhoz kötött változó kamatozású és annak teljes futamidejére vagy legalább 3 éves kamatperiódusokban rögzített kamatfelárral nyújtható, - legalább 3 éves kamatperiódusokban rögzített hitelkamattal nyújtható, vagy - fix kamatozással nyújtható. A három évet meghaladó hitel utolsó kamatperiódusának időtartama 3 évnél rövidebb is lehet. A fentieket az állami kamattámogatással nyújtott hitelekre külön jogszabályban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. Jogszabályban rögzített módon a hitelek kamatfelára is változtatható. A kölcsönszerződés megkötését megelőzően tájékoztatást kell kapnunk a hitelkamatról és a hitelkamat feltételeiről, alkalmazása esetén a vonatkozó referencia-kamatlábról, kamatfelárról, kamatváltoztatási vagy kamatfelár-változtatási mutatóról, valamint a hitelkamat módosításának gyakoriságáról, feltételeiről és eljárási szabályairól.

Hitelkiváltás

Hitelkiváltáskor a fennálló kölcsönünk, vagy akár többet teljes összegében egy másik hitelből fizetünk vissza. A kiváltásra jelzáloghitelt vagy személyi kölcsönt is felvehetünk. Ha csak lakáscélú hitelünket szeretnénk kiváltani, akkor az bizonyos feltételek mellet egy másik lakáshitellel is kiváltható. Lakáshitelek kamatozása kedvezőbb a szabad felhasználású hitelekénél. Mikor érdemes kiváltani, lecserélni egy kölcsönt? Ha valamiért kedvezőbb számunkra az új hitel: alacsonyabb törlesztőrészlettel, vagy egyéb kedvező kondícióval, alacsonyabb kamattal, fix törlesztőrészlettel, stb. jár.

Hitelközvetítő

A hitelközvetítő alábbi tevékenységet végezhet ellenszolgáltatás ellenében (ideértve bármilyen díjat, jutalékot vagy költséget): - a fogyasztónak hitelt ajánl, vagy - a hitelszerződés megkötése érdekében a fogyasztónak segítséget nyújt, vagy - a hitelező nevében a fogyasztóval hitelszerződést köt. A hitelközvetítő önálló foglalkozása vagy gazdasági tevékenysége keretében végzi tevékenységét, személye eltér a hitelt nyújtó pénzintézettől.

Hozzátartozó

A közeli hozzátartozó, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa. (közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér)

Igazolt jövedelem

A 32/2014. (IX. 10.) MNB rendelete rögzíti, hogy mely jövedelmek tartoznak az igazolt havi nettó jövedelem kategóriájába. Ezek az ügyfélnek az egy naptári hónapra vonatkozó: - a munkáltató, az állami adóhatóság, a magyar vagy valamely külföldi állam ellátást folyósító szerve 12 hónapnál nem régebben kiállított igazolása alapján meghatározható nettó jövedelmei összessége, amelyek után az előírt közterhek levonásra, megfizetésre kerültek - az ügyfél nyilatkozata és az átutalási megbízás jogcímét (ideértve az átutalás „Közlemény” rovatában egyértelműen feltüntetett jogcímet is) tartalmazó fizetési számlakivonat alapján az ügyfél fizetési számláján jóváírt bére, nyugdíja, továbbá egyéb, a magyar vagy külföldi állam által folyósított rendszeres ellátás összege, amelyek után az előírt közterhek – az ügyfél tudomása szerint – levonásra, megfizetésre kerültek, - a bíróságnak a megállapításról vagy jóváhagyásról szóló döntése alapján a házastársi tartásdíj, élettársi tartásdíj, valamint az üzletszerűen végzett járadékszolgáltatás nyújtására irányuló tevékenységet végző szervezet által kiállított nyilatkozattal igazolt rendszeres járadék - a fentiek szerinti, forinttól eltérő pénznemű jövedelmének a Magyar Nemzeti Bank által a havi adósságszolgálat számítását megelőző második munkanapon közzétett hivatalos devizaárfolyam alapján forintban kifejezett értéke.

Jegybanki alapkamat

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) irányadó kamatként jegybanki alapkamatot állapít meg. Az alapkamat mértékéről a Monetáris Tanács dönt. Az MNB elnöke az alapkamat mértékét rendeletében állapítja meg. A jegybanki alapkamat értéke az MNB honlapján elérhető.

Jelzáloghitel

A jelzáloghitel ingatlanon alapított jelzálogjog - ideértve az önálló zálogjogként alapított zálogjogot is - fedezete mellett a fogyasztó részére nyújtott hitel vagy kölcsön. Jelzálog alapú hitelek esetén a kölcsönt nem csak az adós(ok) jövedelme, hanem a fedezetként felajánlott ingatlanok is biztosítják, az ingatlant úgynevezett dologi biztosítéknak nevezzük. A jelzálog alapú hitelek kondíciói emiatt kedvezőbbek a nem jelzáloggal biztosított hitelekénél. A jelzáloghitel lakáscélú vagy szabad felhasználású lehet. A lakáscélú hitelek – ahol a hitel felhasználását is vizsgálja a kölcsönt nyújtó pénzintézet – kamatozása még kedvezőbb, mint a szabad felhasználású jelzáloghiteleké. Jelzáloghitel igénybevételekor az adós és a hitelintézet kölcsönszerződést és jelzálogszerződést köt. A jelzálogszerződés alapján a kölcsönt nyújtó pénzintézet (zálogjogosult) a hitel fedezeteként szolgáló ingatlanra jelzálogjogot jegyeztet be az ingatlan-nyilvántartásba, ezzel is biztosítva a kölcsön visszafizetését. A zálogkötelezett – aki továbbra is a fedezet ingatlan tulajdonosa – jogosult a jelzálogjog tárgyát birtokában tartani, rendeltetésszerűen használni és hasznosítani, továbbá köteles a zálogtárgyat épségben megőrizni. A zálogjogosult a zálogtárgy állagát és használatát ellenőrizheti. Ha ugyanazt a zálogtárgyat több zálogjog terheli, a kielégítési jog a zálogjogosultakat a zálogjogok alapításának a sorrendjében illeti meg.

Jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató (JTM)

A kölcsönt nyújtó pénzintézetek gyakran hirdetményben is közzétett módon előírják a hitel igénybevételéhez minimálisan elvárt jövedelem nagyságát. A hitel odaítélése azonban számos egyéb tényezőtől függ, többek között az igényelt (és fennálló) kölcsönök havi törlesztőrészletétől, és attól, hogy ez mekkora terhet ró az igénylő havi jövedelmére. A Magyar Nemzeti Bank 2015. január 1 -jétől bevezette a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató (JTM) alkalmazását, mely a túlzott eladósodottságot hivatott megakadályozni (32/2014. MNB rendelet a jövedelemarányos törlesztőrészlet és a hitelfedezeti arányok szabályozásáról). JTM= havi adósságszolgálat igazolt havi nettó jövedelem A JTM a havi adósságszolgálat és az igazolt havi nettó jövedelem hányadosa. A havi adósságszolgálatba az ügyfél összes fennálló hiteltartozása után fizetendő havi törlesztőrészletet be kell számítani. Ha az ügyfél valamely más hitelügyletben adóstársként vesz részt, ezen hitel havi törlesztőrészletét az egyes adóstársak között egyenlő arányban meg kell osztani, és az ügyfélre így eső havi törlesztőrészlet-hányadot tekintjük az ügyfél ezen másik hitelből eredő havi törlesztőrészletének. JTM maximális mértéke Amennyiben az ügyletben szereplő adós és adóstársak összesített igazolt havi nettó jövedelme: - alacsonyabb, mint négyszázezer forint: a JTM hitelkérelem elbíráláskori értéke nem haladhatja meg forinthitel nyújtása esetén az 50%-ot, tehát a jövedelem legfeljebb 50%-a terhelhető hiteltörlesztéssel. (Euróhitel esetén a JTM maximális értéke: 25%, egyéb devizanemű kölcsön esetén: 10%) - legalább négyszázezer forint: a JTM hitelkérelem elbíráláskori értéke nem haladhatja meg forinthitel nyújtása esetén az 60%-ot, tehát a jövedelem legfeljebb 60%-a terhelhető hiteltörlesztéssel. (Euróhitel esetén a JTM maximális értéke: 30%, egyéb devizanemű kölcsön esetén: 15%) A hitelintézetek ennél szigorúbb feltételeket is megállapíthatnak.

Kamatfelár

A referencia-kamatlábon felül - a hitelkamat részeként - fizetendő kamat, a hitelkamat és a referenciakamat különbségeként meghatározott kamatrész.

Kamatfelár-változtatási mutató

A kamatfelár módosításának alapjául szolgáló kamatváltoztatási mutató. A kamatfelár-változtatási mutató valamely referenciakamat vagy referenciahozam bázis időszakhoz mért változását fejezi ki, és megmutatja, hogy a referencia-kamatlábon felüli kamatrész milyen mértékben változtatható. A kamatfelár-változtatási mutatót és a számítási módszertant (forintra és idegen devizára egyaránt) az MNB teszi közzé.

Kamatkockázat

Annak lehetősége, hogy a felvett hitel kamata megemelkedik. Kamatkockázattal kell számolnunk mindazon hitelek igénybevétele esetén, melyek kamatozása nem fix.

Kamatperiódus

A kamatperiódus a hitelszerződésben meghatározott olyan időszak, amely alatt a kamat mértékét a hitelező nem jogosult egyoldalúan megváltoztatni.

Lakástakarékpénztári megtakarítással kombinált lakáshitel

A hitelintézet az adós kölcsönszerződésben meghatározott lakáscéljára lakáscélú kölcsönt nyújt. Az adós a kölcsön törlesztése mellett, azzal egyidejűleg lakástakarékpénztárban is előtakarékoskodik, és a lakástakarékpénztári megtakarítás (LTP) a kölcsön biztosítékaként szolgál. A lakástakarékpénztári megtakarítás késedelmes fizetése ugyanolyan következményekkel járhat, mintha a hitel törlesztésével esnénk késedelembe. A lakástakarékpénztári megtakarítási idő végén a megtakarítási összeget (vagy a teljes szerződéses összeget) a bank a lakáshitelen előtörleszti. A megtakarítási időszakban a banki lakáshitelen többnyire kizárólag kamattörlesztés történik, tőketörlesztésre jellemzően először a lakástakarékpénztári megtakarításból kerül sor, és a havi rendszeres tőketörlesztés az előtörlesztést követően kezdődik. A törlesztésre vonatkozó pontos feltételeket a kölcsönszerződés minden esetben tartalmazza. Ki jár jól ezzel a hitellel? Jobb-e lakástakarékpénztári megtakarítással kombinált kölcsönt felvenni, mint a teljes futamidő alatt tőketörlesztéses (annuitásos) kölcsönt? A kombinált kölcsön előnye a lakástakarék megtakarítás és az utána járó állami támogatás, melyet díjmentesen előtörlesztünk a lakáshitelünkön. Egy hitelügylethez általában több lakástakarékpénztári megtakarítás is kapcsolható, ha azzal megfelelünk az állami támogatásra előírt feltételeknek. Ha a lakáshitelen az annuitásos, tőketörlesztést tartalmazó időszak csak az LTP előtörlesztését követően kezdődik, a fennálló tőketartozás az előtörlesztésig nem csökken. Ez esetben a teljes visszafizetendő összeg akár magasabb is lehet, mintha a teljes futamidő alatt annuitással vettük volna igénybe a kölcsönt, lakástakarék megtakarítás nélkül. Ha egy hitelhez több lakástakarék szerződést a hitelhez kapcsolunk, kedvezőbb eredményre juthatunk. Minden hitelügylet esetén egyedileg érdemes az összehasonlítást elvégezni, hogy annuitással vagy lakástakarék megtakarítással kombináltan járunk-e jobban, az eredmény számos tényezőtől.

Lakástakarékpénztári szerződés

A lakástakarékpénztári szerződés egy olyan betét- és hitelszerződés, melyben az előtakarékoskodó a szerződés módozata szerinti összegű és rendszerességű befizetésre vállal kötelezettséget a lakástakarékpénztárnál. A lakástakarékpénztár pedig arra vállal kötelezettséget, hogy a szerződésben meghatározott feltételek teljesülése esetén lakáscélú kölcsönt nyújt a hitelképes lakás-előtakarékoskodó, illetve a cselekvőképes kedvezményezett kérésére. A szerződés meghatározott összegre, a szerződéses összegre szól. A szerződésben meghatározott betéti és hitelkamat mértékét, valamint a kezelési költség mértékét a szerződés időtartama alatt nem lehet módosítani. A szerződés alapján lakástakarékpénztárnál elhelyezett betétből a lakás-előtakarékoskodó részösszeget nem vehet ki. Lakáskölcsönt csak kiutalt szerződésre és akkor nyújthat a lakástakarékpénztár, ha a megtakarítási idő elérte a módozat szerinti minimális megtakarítási időt, de legalább a 4 évet és a szerződéses összeg lakáscélú felhasználásra kerül.

Megtakarítási idő

A megtakarítási idő hossza a lakástakarékpénztári szerződésben kerül rögzítésre, és módozatonként eltérő, jelenleg 4-10 év közötti lehet. A megtakarítási idő az első betételhelyezésétől a szerződésben rögzített teljes, összegyűlt betétösszeg felvételéig eltelt időt jelenti.

Minimális értékszám

Az az értékszám, amely alatt a lakástakarékpénztári szerződéses összeg nem kerülhet kiutalásra.

Műszaki szakértés, helyszíni szemle

Több részletben folyósított lakáscélú hitel esetén a hitelintézet vagy a hitelintézet által felkért szakértő a kölcsön folyósítását megelőzően helyszíni szemlét végez. A szemle alkalmával ellenőrzi az önerő, valamint – ha történt már folyósítás – a korábban folyósított kölcsönrészek szabályszerű felhasználását.

Osztatlan közös tulajdon, Használati megosztási szerződés

Egy ingatlannak több tulajdonosa is lehet. Ha lakást vásárolunk, általában az egész lakást vásároljuk meg. Családi ház, ikerház vagy sorház esetén előfordulhat, hogy egyazon helyrajzi szám alatt több lakás is található, és mindegyiknek más a tulajdonosa. Ilyenkor a tulajdonosok az egyes lakrészeket egymástól jól elhatárolva használják. Ha ilyen ingatlant kívánunk megvásárolni, vagy hitel fedezeteként felajánlani, a bank kérni fogja a használati megosztási szerződés benyújtását, mely tartalmazza, hogy melyik ingatlanrészt ki használja kizárólagosan vagy közösen. A használati megosztási szerződést ügyvéd vagy közjegyző készítheti, az összes tulajdonostársnak alá kell írnia és mellékletét képezi egy olyan térképvázlat vagy helyszínrajz, mely lerajzolva is tartalmazza, hogy az egyes tulajdonosok az ingatlan mely részeit hogyan (önállóan vagy közösen) használhatják. A tulajdonostárs tulajdoni hányadára a többi tulajdonostársat harmadik személlyel szemben elővásárlási, előbérleti és előhaszonbérleti jog is megilleti. Ezért, ha ilyen ingatlant vásárolnánk, be kell szereznünk a többi tulajdonostárs lemondását az elővásárlási jogáról.

Otthonteremtési kamattámogatott kölcsön

Jelenleg a következő otthonteremtési kamattámogatott kölcsönök vehetők igénybe: - Három vagy több gyermekes családok otthonteremtési kamattámogatása (16/2016. (II. 10.) Kormányrendelet szerint), népszerű nevén CSOK 10+10, mellyel legfeljebb 10 millió forint kamattámogatott kölcsön + 10 millió forint vissza nem térítendő családi otthonteremtési kedvezmény vehető igénybe 3 gyermek után. - Otthonteremtési kamattámogatott lakáshitel (341/2011. (XII. 29.) Kormányrendelet szerint). Nem mindegyik hitelintézet nyújtja valamennyi támogatott kölcsöntípust.

Önálló zálogjog

Pénzügyi intézmény javára ingatlanon jelzálogjog úgy is alapítható, hogy az a zálogtárgyat a biztosított követeléstől függetlenül, meghatározott összeg erejéig terhelje, ezt hívjuk önálló zálogjognak. Az önálló zálogjogot alapító zálogszerződés a zálogtárgy megjelölésén kívül azt a meghatározott összeget tartalmazza, amelynek erejéig a zálogtárgyból kielégítés kereshető. Ezt az összeget az ingatlan-nyilvántartásban is fel kell tüntetni.

Pénzügyi Békéltető Testület (PBT)

A Pénzügyi Békéltető Testülethez (PBT) fordulhatunk, ha pénzügyi fogyasztói vitás ügyünket bírósági eljáráson kívül kívánjuk rendezni. A PBT eljárás megindításának feltétele, Ha a fogyasztó a fogyasztói jogvitával érintett személynél vagy szervezetnél közvetlenül megkísérelte a vitás ügy rendezését vagy e szervezetnél eredménytelenül méltányossági kérelemmel élt. A PBT egy olyan független testület, mely a fogyasztó és a pénzügyi szolgáltató között egyezség létrehozását kísérli meg. Ha nem sikerül egyezségre jutni, a PBT döntést hoz az ügyben a fogyasztói jogok egyszerű, gyors, hatékony és költségkímélő érvényesítésének biztosítása érdekében. A Pénzügyi Békéltető Testület hatáskörébe és illetékességébe tartozik a fogyasztó és a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. tv. 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyek vagy szervezetek - így bankok, egyéb hitelintézetek, biztosítók, pénzügyi vállalkozások, pénztárak, befektetési szolgáltatók, stb. között – szolgáltatás igénybevételére vonatkozó – jogviszony létrejöttével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügy bírósági eljáráson kívüli rendezése.

Pénzügyi intézmény

A pénzügyi intézmény a hitelintézet és a pénzügyi vállalkozás. A hitelintézet bank, szakosított hitelintézet vagy - részvénytársasági vagy szövetkezeti formában működő - szövetkezeti hitelintézet lehet. A szövetkezeti hitelintézet lehet bank, szakosított hitelintézet és takarék- vagy hitelszövetkezet.

Piaci kamatozású lakáshitel

A hitel kamatozását a hitel nyújtója piaci alapon állapítja meg, a hitel törlesztését állami kamattámogatás nem segíti.

Ranghely

Az ingatlan-nyilvántartásban egy-egy bejegyzés ranghelyét és ezzel a bejegyzések rangsorát a bejegyzés, feljegyzés iránt benyújtott kérelem, megkeresés iktatási időpontja határozza meg. Ranghelyet csak olyan kérelemmel lehet alapítani, amelyhez a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot is mellékelték. Ha egy ingatlant több zálogjog terhel, azok bejegyzésére azok benyújtásának sorrendjében kerül sor.

Referencia kamatláb

Bármilyen alkalmazandó kamat számításának alapjául szolgáló, a nyilvánosság számára hozzáférhető mindenkori kamatláb, amelynek mértékére a hitelezőnek nincs ráhatása (pl. 6 havi BUBOR).

Rendelkezésre tartási díj, rendelkezésre tartási jutalék

A hitelezőnek a hitelkeret rendelkezésre tartásához közvetlenül kapcsolódó költségei fejében a hitelszerződésben kikötött díja, mely a még ki nem folyósított hitelkeret összege után kerül felszámításra.

Rendelkezésre tartási idő

Azon időszak, mely alatt a kölcsön folyósítására sor kerülhet, ameddig a hitelnyújtó a kölcsönt az adós rendelkezésére bocsátja. Több részletben folyósított lakáscélú kölcsönnél ez az időszak egy vagy több év hosszúságú is lehet: a lejáratát érdemes észben tartanunk, mert ezen időszak végéig van lehetőségünk a teljes kölcsönösszeget részletekben lehívni.

Rögzített vagy fix hitelkamat

A kölcsön rögzített (fix) vagy változó kamatozású lehet. Rögzített (fix) hitelkamatról beszélünk, ha: - A kölcsönszerződésben a hitel teljes futamidejére egyazon hitelkamat kerül meghatározásra. - Másik lehetőség, ha a kölcsönszerződés azt rögzíti, hogy a futamidő egyes időszakaiban különböző, de a szerződésben előre meghatározott százalékos mértékű kamat van érvényben. Ebben az esetben nem ugyanazt a kamatot fizetjük a teljes futamidő alatt, de a kamat mértéke a teljes futamidőre előre rögzített, annak mértékét a teljes futamidőre a kölcsönszerződés tartalmazza. A hitelkamat kizárólag arra az időszakra tekinthető rögzítettnek, amelyre vonatkozóan a hitelszerződésben a százalékos mértéke meghatározásra került. Minden olyan kamat, ami nem minősül rögzített hitelkamatnak, változó hitelkamatnak tekintendő. Például: változó kamatozásúak a referencia kamathoz kötött hitelek.

Személyi kölcsön

A személyi kölcsön egy olyan fogyasztási kölcsön, melynek felhasználását a hitelt nyújtó nem vizsgálja. Az igénybe vett hitelösszeg bármilyen törvényesen felhasználható célra fordítható (például lakásfelújítás, gépkocsivásárlás, tartós fogyasztási cikkek vásárlása, hitelkiváltás). A hitelező és az adós között létesített kölcsönszerződés alapján a hitelező pénzösszeget bocsát az adós rendelkezésére, amelyet az adós a szerződésben megállapított időpont(ok)ban köteles visszafizetni. A személyi kölcsön igénybevételéhez nem kell ingatlanfedezetet felajánlani.

Szerződéses összeg

A szerződéses összeg a lakás-előtakarékoskodó által a lakástakarékpénztár felé vállalt: - összes betételhelyezés, ezek együttesen képezik a megtakarítási összeget - a betétre jóváírt kamat, - az állami támogatás, - a támogatásra jóváírt kamat és - a lakás-előtakarékoskodó, illetve kedvezményezett által igényelhető lakáskölcsön együttes összege.

Szerződéses összeg kiutalásának feltételei

A szerződéses összeg kiutalására akkor kerülhet sor, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül: - a lakás-előtakarékoskodó elérte az adott módozatra meghatározott minimális megtakarítási időt; - a lakás-előtakarékoskodó megtakarította az adott módozatra meghatározott minimális megtakarítási hányadot; - a szerződés elérte az adott módozatra meghatározott minimális értékszámot; - a szerződés elérte a célértékszámot, ha az magasabb, mint a minimális értékszám; - a lakás-előtakarékoskodó az előírt határidőn belül jelezte a lakás-takarékpénztárnál, hogy a kiutalást kész elfogadni.

Szocpol

Lakáscélú vissza nem térítendő állami támogatás elterjedt elnevezése. Jelenleg Családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) igényelhető, melynek részletes szabályait a 16/2016. (II. 10.) Korm. rendelet az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásról tartalmazza. Ezen támogatás új lakás vásárlására, új lakás építésére, használt lakás vásárlásra és lakás bővítésére igényelhető.

Teljes hiteldíj mutató (THM)

A THM az a belső megtérülési ráta, amely mellett a fogyasztó által teljesítendő kötelezettségek jelenértéke (törlesztés és díjak) éves százalékban kifejezve megegyezik a hitelező által folyósított hitelösszeggel. A hitel igénybevétele során a tőketartozáson és a hitelkamaton túl egyéb költségek, díjak megfizetésével is számolnunk kell, melyek bankonként különbözőek lehetnek. A legvonzóbb kamat nem biztos, hogy a legalacsonyabb ténylegesen visszafizetendő összeggel párosul. A THM segítséget nyújt számunkra a hitelválasztásban azáltal, hogy a THM-et valamennyi hitelintézet jogszabályban rögzítetten egységesen, egyazon matematikai képlet alapján köteles kiszámítani. A THM mértéke jelenleg törvényben maximált. A THM megállapítására szerződésszerű teljesítést feltételezve kerül sor, melynek során a hitel a hitelszerződés szerinti teljes futamidő alatt kerül visszafizetésre. A THM nem tartalmaz valamennyi olyan díj- és költségelemet, melyet a hitelintézetek felszámíthatnak. Erről célszerű a hitelfelvételt megelőzően tájékozódnunk (pl. nem része a THM-nek a késedelmi kamat, futamidő hosszabbítás költsége, a közjegyzői díj).

Teljes hiteldíj mutató (THM)

A teljes hiteldíj mutató vagy THM egy olyan egységes, minden hitelező által kötelezően használt mutató, amelyből kiderül, hogy az adott hitel felvétele után az adósnak egy év alatt a tőkén túl mekkora összeget kell visszafizetnie. Magyarországon 1997-ben vezették be a betétesek védelmében. A THM kiszámításánál a következő tételekkel számolnak: kamat, kezelési költség, értékbecslés és helyszíni szemle díja, ingatlan-nyilvántartási eljárás díja, a hitelközvetítőnek fizetendő díj, bankszámlavezetés díja. A THM kiszámításánál bizonyos költségeket nem vesznek figyelembe, mint például a késedelmi kamat, a közjegyzői díj, a fedezetre kötendő biztosítás és esetleges garancia díja. A pénzintézetek a reklámokban szereplő ajánlataik THM számításánál 5.000.000 Ft-os hitelösszeggel számolnak 20 éves futamidőre. Az ettől eltérő feltételekkel rendelkező hitelnél előfordulhat, hogy kicsit magasabb vagy alacsonyabb THM-et kell megfizetnünk. Minél alacsonyabb a THM, a kölcsön az ügyfél számára annál kedvezőbb.

Terhek az ingatlanon

Jelzáloghitelt akkor is igényelhetünk, ha az ingatlanunk nem tehermentes. Egyes bejegyzések általánosa elfogadottak, de minden bizonnyal bankonként léteznek eltérések, így célszerű a kölcsönigénylés előtt tájékozódnunk az adott pénzintézetnél. Általánosságban elfogadottak bejegyzett teherként a szocpol bejegyzések, a munkáltatói vagy önkormányzati támogatások (kölcsönök), szolgalmi jog, vezetékjog, és a haszonélvezeti jog, ha annak jogosultja a kölcsönügyletbe a bank által meghatározott módon (adós, készfizető kezes) bevonásra kerül. Az ingatlan maximális terhelhetőségét jogszabály is meghatározza, így védve az ügyfeleket a túlzott eladósodottságtól. A 32/2014 (IX.10.) MNB rendelet rögzíti, hogy a fedezetként felajánlott ingatlanok a forgalmi érték legfeljebb mekkora hányadáig terhelhetők fogyasztónak nyújtott jelzáloghitel esetén, előírva a hitelfedezeti arányt (hívják még hitelfedezeti mutatónak is). Több ingatlan fedezetként felajánlásakor az ingatlanok forgalmi értékét együttesen kell vizsgálni.

Törlesztési biztosítás

A törlesztési biztosítás a kölcsön futamideje alatt fellépő, törlesztést megnehezítő körülmények fennállásakor (pl. keresőképtelenség, munkanélküliség, egészségkárosodás, haláleset) nyújt segítséget a törlesztésben és havi díj fizetése ellenében vehető igénybe. A díj megállapításának módja bankonként eltérő: jellemzően a kölcsönösszeg vagy a havi törlesztőrészlet százalékban kerül meghatározásra, nagysága függhet az adós életkorától és az előfizetett csomag tartalmától.

Törlesztőrészlet

A felvett kölcsönt (havi) egyenlő részletekben, a havi törlesztőrészletben kell visszafizetnünk. A törlesztés módját és a törlesztőrészlet összegét a kölcsönszerződés tartalmazza. A törlesztőrészlet kamatot és tőketörlesztést tartalmaz. Ha annuitással törlesztünk, a törlesztőrészletünk (kamatperióduson belül) állandó, azonban a törlesztőrészleten belül a tőke- és a kamat aránya változó: a törlesztőrészleten belül a tőke aránya hónapról hónapra folyamatosan nő, míg a kamat aránya folyamatosan csökken. Lineáris számítási módnál az induló törlesztőrészletünk folyamatosan csökken a futamidő alatt, azonban magasabbról indul, mint az annuitásos eseteben. Lineáris törlesztés esetén – a teljes futamidőre változatlan kamat esetén – a tőketörlesztés összege minden hónapban azonos összeget tesz ki, míg a kamattörlesztés hónapról hónapra csökken. A banki gyakorlatban az annuitásos törlesztést alkalmazzák, annak egyenletes volta miatt.

Tulajdoni lap

Az ingatlan-nyilvántartásban az ingatlan adatait, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat és jogilag jelentős tényeket, továbbá azok jogosultjait és a jogosultak adatait a tulajdoni lapra kell bejegyezni, feljegyezni, illetve azon átvezetni. A tulajdoni lap három részből áll, az I. rész az ingatlanra vonatkozó adatokat, a II. rész az ingatlan tulajdonosára vonatkozó adatokat, a III. rész az ingatanhoz kapcsolódó jogokat és azok jogosultját tartalmazza.

Türelmi idő

A türelmi idő a kölcsön folyósítását követő azon időszak, mely alatt tőketörlesztésre nem kerül sor. A türelmi idő alatt a tőketartozás nem csökken, a teljes folyósított kölcsönösszeg után kamatot kell törleszteni. Ha a kölcsön türelmi idővel került igénybevételre, annak hosszát, továbbá azt az időpontot, amikortól a tőketartozást is tartalmazó törlesztési időszak megkezdődik (annuitásos törlesztés), a kölcsönszerződés rögzíti.

Vagyonközösség házastársaknál

A vagyonközösséghez tartozó vagyontárgyakat – rendeltetésüknek megfelelően – bármelyik házastárs használhatja, de egyik házasfél sem használhatja a másik fél jogai és jogi érdekei sérelmére. A vagyonközösséghez tartozó vagyontárgyakat a házastársak közösen jogosultak kezelni. Ha a házasságunk alatt szerzünk ingatlant (az ajándékozás és az öröklés esetét kivéve), melynek házastársunk nem bejegyzett tulajdonosa, az ingatlan ez esetben is a vagyonközösséghez tartozik, és ő is használhatja. Így, ha ilyen ingatlanunkat szeretnénk hitellel terhelni, a házastársunknak is szerepelnie kell a kölcsönügyletben és az ingatlan megterheléséhez hozzá kell járulnia.

Változó kamat

Minden olyan hitelkamat, amely nem minősül rögzítettnek, változó hitelkamatnak tekintendő. Például: változó kamatozásúak a referencia kamathoz kötött hitelek. Ld. még a rögzített vagy fix hitelkamatnál.

Végrehajtás

A hitelintézet már a hitelfelvételt megelőzően is tájékoztatja a hiteligénylőt, milyen következményekkel jár a havi törlesztőrészlet megfizetésének elmulasztása. A kölcsönszerződés tartalmazza, mely esetekben jogosult a bank a szerződést felmondani. Ha a hitel törlesztőrészletét nem fizetjük, a kölcsönszerződés egy idő után felmondhatóvá válik, és ezzel a teljes tartozásunk esedékes lesz. Ha a kölcsön (és jelzálog)szerződést a felek közokiratba foglalták, a felmondott kölcsöntartozás bírósági út nélkül is végrehajtható. Célszerű a hitelfelvétel előtt végig gondolni, hogy egy esetleges jövedelemkiesés esetén rendelkezünk-e megfelelő tartalékkal a hitel szerződésszerű havi törlesztéséhez. Amennyiben van rá lehetőség, érdemes több havi, sőt egyes ajánlások szerint akár 1 éves törlesztőrészletnek megfelelő tartalékot is képezni. Adódhat olyan élethelyzet, mikor az előírt törlesztőrészletet nem tudjuk kifizetni. Ilyenkor a legrosszabb, amit tehetünk, ha teljesen beszüntetjük a törlesztőrészletek fizetését. Ha az előírtnál kevesebbet is, de amennyit tudunk, érdemes megfizetnünk. Amennyiben fizetési nehézségünk adódik, ajánlott még az elmaradás felhalmozását megelőzően, mihamarabb felvenni a kapcsolatot a hitelt nyújtó pénzintézettel és tájékozódni a kölcsön átütemezésének lehetőségeiről. Vélhetően könnyebben jutunk egyezségre, ha látható a fizetési hajlandóságunk. Bizonyos esetekben segítséget nyújthat a törlesztési biztosítás (pl. keresőképtelenség vagy munkanélküliség esetén), vagy amennyiben rendelkezünk egészség- és önsegélyező pénztári megtakarítással akár az is felhasználható e célra.

Végtörlesztés

A fennálló teljes kölcsöntartozás lejárat előtti teljes megfizetését értjük végtörlesztés alatt. A végtörlesztéssel a hitelünk megszűnik. Ha a törlesztőrészleten felüli megfizetés nem eredményezi a hitelösszeg tőketartozásának haladéktalan csökkentését, arról a hitelintézet már hitelszerződés megkötését megelőzően is tájékoztatást nyújt, továbbá a kölcsönszerződésben is rögzíti ennek tényét.

Zálogjogosult

A kölcsönt nyújtó pénzintézet, akinek a javára jelzálogjog alapítására kerül sor.

Zálogkötelezett

A jelzáloghitel fedezet ingatlan tulajdonosai. Az ingatlanra a kölcsönt nyújtó pénzintézet és a zálogkötelezett(ek) között létrejött jelzálogszerződés alapján jelzálogjog kerül bejegyzésre az ingatlannyilvántartásba. A zálogkötelezett és az adós személye nem szükségszerű, hogy azonos legyen. Ha személyük eltér, a zálogkötelezett a kölcsön megfizetéséért nem felel, azonban a kölcsön felmondása esetén az ingatlan ellen végrehajtás indítható a tartozás rendezésére.

visszahívást kérek
Visszahívást kérek
bezárás
Visszahívás kérése
A böngészője elavult!

Frissítse vagy cserélje le a böngészőjét. A böngészőm frissítése

×