Magyarok és az év végi roham: egyre többet költünk

A becslések szerint 2019-ben csak a Black Friday-hez kapcsolódó vásárlók száma átlépheti az egymilliót, a költés pedig akár 80 milliárd forintra is emelkedhet. A karácsonyi szezon alatt mindannyian látjuk, tapasztaljuk, hogy óriási a roham az üzletekben, akár a hagyományos üzletekről, akár a webshopokról van szó. Most annak néztünk utána, hogy mit is veszünk szívesen, mennyit költünk. Megnézzük azt is, hogy a személyi kölcsönök összege, nagyságrendje milyen ütemben nőtt az elmúlt években.

A „mennyit költünk”, illetve „mit veszünk karácsonykor” kérdésre sokan sokféle választ adnak. A többség azonban csak hümmög vagy legyint, mondván: „Sokat...” Ám a magyar gazdaság talán egyik legfontosabb mérőszáma, hogy a fogyasztói társadalom év végi dömpingjében mekkora a költési hajlandóság. Ennek jártunk most utána a legfrissebb kutatásokat segítségül hívva.

Már egyetlen szám is rendkívül sokat mondhat ezen a téren: a négy évvel ezelőtti kutatások szerint egy átlag magyar öt ismerősének tervezett ajándékot venni, átlagosan 27500 forintért. Bár csak négy év telt el, az infláció sem eget rengető, de mégis: mára ugyanez az adat kis jóindulattal a korábbi duplájára, 48400 forintra nőtt, ami pedig nem kevesebb, mint 76 százalékos ugrás! Igaz, a korábbi öt helyett idén összességében nyolc embert tervezünk megajándékozni – legalábbis a GKI Digital egyik legfrissebb felmérése szerint, amelyben több mint háromezer ember véleményét kérték ki.

Mit mennyiért veszünk?

Az is érdekes megállapítás, hogy az emberek többségét ma, az internet korában nem könnyű az orránál fogva vezetni. A fenti kutatás szerint ugyanis az emberek több mint fele mindig utánanéz annak, hogy a boltban, a hirdetési újságban vagy egy online promóció során látott akciós ár valóban akciós-e.

Igaz, kissé kiábrándító – és az előzőnek kissé ellentmondó – adat, hogy az embereknek csak bő egyötöde (21 százaléka) válaszolta azt, hogy a nagyobb értékű termékek vásárlásánál körültekintő. Jó hír viszont, hogy mindössze 4 százalék vallotta, hogy egyáltalán nem jár utána annak, hogy az adott akciós áru vagy szolgáltatás tényleg kellően jó ajánlat-e.

A fenti számokba nyilván bele kell kalkulálni azt is, hogy a válaszadók nem szeretik bevallani egy kérdőívben, hogy hanyagok, de amikor konkrétan rákérdeznek a kutatók, hogy körültekintők-e, akkor már jellemzően kevésbé óvatosak.

Mennyien várják az akciókat?

A vásárlók tudatosságának némi növekedését jelzi, hogy a vevők harmada (32-37 százalék) a fekete pénteken konkrét termékkörök akcióit figyeli, illetve várja. Az már más kérdés, hogy sokan mégis elcsábulnak egy-egy „soha vissza nem térő” ajánlatnak: a válaszadók bő ötöde állította, hogy a Black Friday akciók során olyasmit is megvesz magának, amire egyébként nem feltétlenül lenne szüksége.

Az idei Black Friday népszerűségét jól jelzi, hogy az eMAG vásárlói az akció első hét órájában több mint 136 ezer terméket rendeltek, összesen 3,4 milliárd forint értékben. Csak ott egy nap alatt 20 milliónál is több volt az oldalletöltések száma, ugyanakkor még mindig csak a webes rendelések 35 százalékát fizettük bankkártyával.

Mivel cikkünk készítésekor még tartott a három hetesre kitolt Fekete Péntek-őrület, így csak becslések vannak arra nézve, hogy idén mekkora lesz majd a forgalom. Az tény, hogy 2018-ban a Black Friday online akciói összesen körülbelül 800 ezer vásárlót mozgattak meg, akik összesen mintegy 40 milliárd forintot költöttek. A legfrissebb becslések szerint idén várhatóan az egymilliót is meghaladja a fekete pénteken vásárlók száma, a költés pedig akár 80 milliárd forintra is emelkedhet!

Öles léptekkel nő a hitelfelvételi kedv

Az emberek optimizmusát, a gazdaság állapotát kitűnően mutatja az új személyi hitelek összege is. A Magyar Nemzeti Bank ezt listázó statisztikáira is érdemes pár pillantást vetni. A válságot követő év elején mindössze 9-10 milliárd forintnyi személyi kölcsönt folyósítottak a bankok, szemben a válság előtt jellemző 11-15 milliárddal. Ez az összeg 2013-ig sokszor még 5-7 milliárdos havi szintre is visszacsúszott. Innentől viszont rakétasebességgel emelkedett, még akkor is, ha a jegybanki szabályok fokozatosan szigorítottak a hitelfelvételeken, például a jövedelemarányos törlesztőrészlet (JTM) szabályainak bevezetésével, majd pedig szigorításával.

A folyósított személyi hitelek összege először csak fokozatosan, majd meredekebb ütemben nőtt. A 2014-es 10-11 milliárd után 2015 őszén 12-14 milliárd, 2016 őszén 18-21 milliárd, 2017 őszén pedig már 27-29 milliárd körüli volt a havi új személyi hitelfelvétel összege. Tavaly már 39-44 milliárd közt volt az augusztus-novemberi időszakban folyósított személyi kölcsön állománya, idén pedig újabb rekord született: az augusztusi közel 49 milliárd után a szeptember közel 52 milliárdnyi új szerződést hozott. Így elmondhatjuk, hogy a tíz év alatt 6-8-szoros növekedés mindennél szembetűnőbb.

visszahívást kérek
Visszahívást kérek
bezárás
Visszahívás kérése
A böngészője elavult!

Frissítse vagy cserélje le a böngészőjét. A böngészőm frissítése

×