Egyre többen igényelnek személyi kölcsönt: mutatjuk a számokat

Megnéztük, vajon változott-e az év első felében a személyi kölcsön felvétele iránti kedv. Annak is utánajártunk, hogy a magyar lakosság több személyi kölcsönt igényel-e, mint 2018. I. félévében – az eredményeket pedig össze is foglaltuk!

Az előző egyéves időszakhoz képest 36%-kal volt magasabb az elmúlt évben újonnan kötött személyi kölcsön szerződések értéke. A növekedést az is indukálta, hogy a személyi hitelek továbbra is alternatívaként szolgálnak a kisebb összegű lakáscélokra felvett kölcsönökre, mivel a hitelkamatok csökkentek, a személyi hitelek maximálisan felvehető összegei pedig növekedtek.

Az MNB kimutatása szerint 51 milliárd forinttal növekedett a teljes állomány a fogyasztási hitelek esetében. 

  2018. I. félév 2019. I. félév Változás %
Személyi kölcsön szerződések száma (ezer db) 140,00 155,50 11,1
Átlagos hitelösszeg (millió Ft) 1,5 1,8 15,3
  1. Forrás: MNBtáblázat: Az új kibocsátású fogyasztási célú hitelek szerződésszáma és átlagos hitelösszege

Az 1. táblázatból kiderül, hogy a személyi kölcsön szerződések száma 11%-kal növekedett az előző év azonos időszakát vizsgálva. Ez azt jelenti, hogy egyre többen döntenek a személyi kölcsön felvétele mellett.

Ennek a hátterében a következők állhatnak:

  • gyors hitelbírálat
  • online hiteligénylés
  • kedvező kamatozás
  • igényelhető hitelösszegek emelkedése

Ezeken kívül akár a szabad felhasználású jelzáloghitelek, vagy kis összegű lakáshitelek helyett is sokan választják a személyi hiteleket.

A statisztikából kiderül, hogy nemcsak többen döntöttek a személyi kölcsön felvétele mellett, de magasabb összegeket is igényeltek az elmúlt időszakban. A korábbi 1,5 millió forint helyett 2019. I. félévében már 1,8 millió forint volt az átlagos hitelösszeg, ami több mint 15 százalékos emelkedést jelent az elmúlt év azonos időszakához képest. 

  Forint alapú személyi kölcsön
  Kamatperiódus hosszától független
500e Ft havi nettó jövedelem alatt 50%
500e Ft vagy feletti nettó jövedelem 60%

2. táblázat: Forint alapú személyi kölcsönre vonatkozó JTM szabályok 2019.07.01-től

Forrás: MNB

Annak érdekében, hogy a személyi kölcsönök iránti megnövekedett érdeklődés ne vezessen a lakosság túlzott eladósodottságához, az MNB szigorította a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutatóra (JTM) vonatkozó adósságfék szabályozását. Így a forint alapú személyi kölcsönök esetében 500 ezer forintos havi nettó jövedelem alatt maximum a munkabérünk 50%-át fordíthatjuk törlesztőrészletre, 500 ezer, vagy azt meghaladó havi jövedelemnél pedig maximum a 60%-át. (2. táblázat)

A jelentés arra is kitért, hogy 2018 után az 500 000 forint nettó bérnél kevesebbet keresők sem vállalják túl magukat: maximum a bevételük 30%-át fordítják hiteltörlesztésre. A mérséklődést a kedvező foglalkoztatottsági és reálbér adatokkal magyarázzák.

Bár a fogyasztási hitelek keresletében a pénzintézetek az első félévben megtorpanást tapasztaltak, az év második felére már növekedést várnak. A növekedést a kormány támogatási programjai is segíthetik.

A bankok tájékoztatása szerint a személyi kölcsönöket leggyakrabban gépjárművásárlásra és lakásfelújításra fordítják. Van már olyan pénzintézet is, ahol 10 millió forint a maximálisan felvehető személyi kölcsön összege, de a legtöbb banknál a személyi hitel 7-8 millió forintig elérhető. 

A lakosság alsó jövedelmi szegmensében aktív intézmények arról számoltak be, hogy 2019 I. félévében az olcsóbb kamatozású személyi hitel aránya nőtt, vagyis az ügyfelek egyre inkább figyelik a kamat mértékét, amikor a személyi kölcsön mellett döntenek. A hiteligénylések elutasításának leggyakoribb oka a túlzottan magas hitelösszeg igénylése, vagy a JTM szabályba történő ütközés. Az igénylők többsége 1 hiteltermékkel rendelkezik, a kölcsön összege pedig a bérnövekedéssel arányosan emelkedik.

Forrás: MNB, Hitelezési folyamatok, 2019. szeptember

visszahívást kérek
Visszahívást kérek
bezárás
Visszahívás kérése
A böngészője elavult!

Frissítse vagy cserélje le a böngészőjét. A böngészőm frissítése

×