Mibe fektessen 2019-ben?

Keveset fizet a bank, de akkor hová tegyük a megtakarításainkat!? 

Pimaszul alacsonyak a betéti kamatok, így, aki van olyan szerencsés, hogy parkol néhány felesleges milliója a számláján, az 2019-ben is vakarhatja a fejét: hová érdemes tenni a megtakarítást? Ehhez adunk most tippeket, ötleteket az újévre.

Megtakarítás

Picit emelkedtek a kamatok, ám még mindig csak legfeljebb 2 százalékot ad a bank és 3-3,5-et a hosszú távú magyar prémium állampapír. Az átlagnál szerencsésebb polgár, autóhitel, személyi kölcsön vagy személyi hitel helyett inkább egy-két, vagy akár többmilliós megtakarítással rendelkező ember így csak a fejét ingatja, amikor a bankfiókban vagy a netbankon a kamat-számokat meglátja. Havonta jóval kevesebb mint bruttó háromezer forint a kamat egymillióra. Sőt, még az adó is lejön belőle, ha nem tartós befektetési számlán, vagy hasonló konstrukcióban tartja az ember. Ennél már az is jobb, ha otthon, a párna alatt tartom – gondolhatja mindenki. Joggal, mert hát a készpénzfelvételi jutalék vagy az átutalás költsége több, mint a havi kamat...

Ilyenkor azután egyre több és több embernek indul el a fantáziája. Valamit azért kellene végre kezdeni a nagyszülőktől, dédszülőktől örökölt, vagy az évek alatt összegyűlt megtakarítással. Az emberek így – vérmérsékletük, céljaik, elképzeléseik szerint – különböző alternatívák után néznek. 

Részvények, befektetési jegyek?

A legkézenfekvőbb a részvények, a befektetési jegyek, vagy esetleg a gyerek(ek)nek egy kis lakás, de ez utóbbiról majd később. A részvények: ezek bizony most nem éppen olcsók, még az elemzők által használt kulcsmutatók szerint számítva sem. És ki tudja, ha jön egy válságosabb időszak 2019-ben, akkor óvatosnak kell lenni velük. Vagy, ha venni akarunk belőlük, akkor lehet majd fél-egy év múlva érdemesebb. Sőt, a bátrabbak egy válságosabb időszakra készülve, most csökkenthetik is a részvényeik számát, úgy hogy amikor a többség elad, azaz esnek az árak, akkor visszavegye papírjait, mégpedig a mainál olcsóbban.

A nyugalmasabb alternatívát jelentő befektetési jegyek többségénél a kényelem hatalmas előny (a bankban nagyon könnyen megvehetjük, eladhatjuk, akár netbankon keresztül is), és a biztonságuk is jobb, mintha mi magunk kezdenénk el tőzsdézni. Emellett sokféle van belőlük, kockázatosabb, főként részvényekbe fektetők, arany alapúak, ingatlanba fektetők, deviza alapúak, rövid és hosszú távra alkalmasak, satöbbi.

Ugyanakkor a valóban kellően biztonságos állampapír és kötvény alapú „befjegyek” nem hoznak sokkal többet, mint az állampapír. Évi pár ezer forint extra pénz nem igazán éri meg azt a kockázatot, amit a befektetési jegyek változó hozamának ingadozása, illetve az oda-vissza váltás jutaléka jelent. Legfeljebb akkor jók, ha 3-5-7 éves távlatban gondolkodunk, és nem akarunk foglalkozni a félretett tőke értékének alakulásával. Illetve kis, pár százezer forintos összegeink vannak, bár itt már a váltási jutalék is magas lehet. 

Arany és más nemesfémek

A nagyon kockázatkerülő befektetők a mai napig az olyan dolgokban hisznek, mint az erős ország devizái (svájci frank, amerikai dollár, euró) vagy a nemesfémek. Pedig, ha van olyan befektetési termék, amelynek nagyon ingadozó az árfolyama, akkor az éppen ez a kettő. Gondoljunk csak a svájci frankra (igaz az felfelé duplázott 2009 óta), vagy arra, hogy az arany ára az elmúlt húsz évben 400 és 1700 dollár közt ingadozott. Ez utóbbit ráadásul, ha fizikai formában akarjuk birtokolni, akkor az oda-vissza váltás során mindjárt 10-12 százalékot elbukunk. Tehát egymillió forintból 940-950 ezer forintnyi aranyat vehetünk a nagy váltási marzs miatt, és ha ugyanannyi lesz a világpiacon az eladáskor, mint amikor vettük, akkor a visszaváltáskor megint csak 880-900 ezer forintot kapunk vissza! (Eközben tehát az arany világpiaci ára egy fillérrel sem változott, de máris buktunk száz-százhúszezret...) Ennél sokkal érdemesebb akkor már aranyat vagy más nemesfémet megtestesítő úgynevezett ETF értékpapírt venni, ami sokkal kisebb jutalékszint mellett tehető meg. Igaz, nem tarthatjuk a csillogó fémdarabot magunknál. 

Deviza és valuta

A magas váltási marzs a külföldi pénzeknél is megvan (valuta), ám, ha külföldi számlapénzünk van (deviza), akkor az jobb lehet, különösen, ha mi, vagy egy rokonunk eleve így kapja a fizetését. Bár világszerte extrémen alacsonyak a kamatok. Némi extra kockázatért cserébe azonban vehetünk jobban hozó vállalati (vagy állami) devizakötvényeket, esetleg főként ilyenekbe fektető befektetési jegyeket. Jó esetben ezzel elérhetjük a hazai forint állampapírok 3 százalék körüli hozamszintjét. Ez pedig nem sok, így ma csak akkor érdemes ilyen kockázatosabb devizás papírokat venni, hogyha eleve a bevételünk (keresetünk) devizában jön be, mert az oda-vissza váltogatás – a mai kis hozamok, illetve kamatok idején – akár két-három évnyi hozamot is elvihet! Kivétel csak akkor van, ha a forint nagyon begyengül, ám erre spekulálni nem kisebb kockázat, mint egy vállalat részvényét megvenni. 

Tőzsdék és a kriptovilág

Egyre többen és többen vágnak bele „forexezésbe”, nagy tőkeáttételű, rövid távú, erősen spekulatív ügyletekbe. Ezek azonban nem sokkal jobbak, mint a túlzásba vitt szerencsejáték. Mert amíg hosszabb távon lehet akár jó tippünk is a gazdaság vagy egy-egy vállalat teljesítményéről, addig a forex ügyleteknél napon belül kell tippelnünk, vagy hasonló rövid távon.

Ne feledjük: az emberek csak arról beszélnek itt, illetve a fórumokon, magánbeszélgetésekben, milyen szerencsések. Amikor buknak, azt ritkán verik nagy dobra. Az igazi csapda pedig az, amikor az ember eleinte nyer, majd azt hiszi, szakértője lett egy területnek, és érdemi munka nélkül pénzt keres. Ez sokszor hónapokig, egy-két évig is tarthat. Ugyanakkor egy-egy méretes korrekció, esetleg egy közepes válság, egy-egy nagy zuhanás, pár nap alatt lenullázhatja sok-sok év nyereségét...

Ennél még egy fokkal rosszabb a kriptopénzek világa: a nyereség nyilván itt óriási lehet, de az elmúlt hónapokban például éppen ennek az ellenkezőjét láttuk. És bebizonyosodott az is: senki sem szakember. 

A „jó öreg” ingatlan

Ha valaki nem multimilliomos és nem is pénzügyi guru, illetve a fenti befektetések egyike sem igazán szimpatikus, marad a „jó öreg” ingatlanbefektetés. Egy lakás nem olcsó, de lehet, hogy a megtakarított pénz elég rá (különösen vidéken, vagy akár csak egy építési telekre). Most persze drága az ingatlan, így akár az sem kizárt, hogy valaki elbukja a befektetett tőke harmadát, vagy felét. Ahhoz viszont, hogy teljesen elveszítse tőkéjét, hatalmas világégésnek kellene következzen. Ráadásul az ingatan, ha bérbe adjuk, még pénzt is hoz. Egy fővárosi kis lakás – ha jól választunk – a mai számítások szerint 12-15 év alatt visszahozza a vételárát.

Érdemes lehet akár lakáshitellel kiegészíteni egy ilyen befektetést, mert a kamatok most nem csak alacsonyak, de be is fixálhatók. A megtérülés persze lassabb, ha nem mi adjuk ki, nem mi nyűglődünk vele, de számos cég van ma már amely segíthet ebben is. Ráadásul a magáncélú lakáskiadás adója is kellően alacsony, így legálisan is könnyű jól járni. Ám mivel ezt sokan tudják, a kis lakások ára mára az egekbe szállt. Ám mégis számoljunk: megéri. A lényeg, hogy ki tudjuk adni a szerzeményünket.

visszahívást kérek
Visszahívást kérek
bezárás
Visszahívás kérése
A böngészője elavult!

Frissítse vagy cserélje le a böngészőjét. A böngészőm frissítése

×