Mi lesz a nyugdíjjal? Kevesen gondolunk a jövőre

Magyarországon kifejezetten kevesen gondolkodnak előre a nyugdíjas éveikkel kapcsolatban, ezt a feltételezést pedig immár egy friss kutatás is alátámasztja.

Nyugdíjelőtakarékosság

Természetes dolog, hogy az ember egy bizonyos életkor alatt nem, vagy csak nagyon ritkán gondol arra, hogy mi lesz vele nyugdíjas korában, miből fog megélni. Igen riasztó azonban az, hogy a hazai lakosság kétharmada szinte teljesen figyelmen kívül hagyja a kérdést, és lényegében semmilyen módon nem gondolkodik a jövőjéről. 

Egy friss, az Aegon biztosító által közölt, hazai adatokat is tartalmazó, ám 15 országot vizsgáló felmérés szerint a fizikai dolgozóknak csak alig több mint fele (55%) rendelkezik egyáltalán nyugdíjpénztári tagsággal, jelentős részük pedig valószínűleg automatikus vállalati juttatásként, cafeteria elemként jut hozzá. 

Csak 10 ezer forint havonta

Azon kevesek, akik tudatosan terveznek a nyugdíjas éveikre, olyan globális trendeket vesznek figyelembe, mint az állami nyugdíjak csökkenése, a várható élettartam növekedése, a pénzpiacok ingadozása, vagy akár az alacsony kamatkörnyezet és a politikai instabilitás. Csakhogy az ilyen kifejezéseket vagy nem érti az emberek jó része, vagy értik ugyan, de nem törődnek velük. Pedig, ha akár csak havonta 10 ezer forintot félretennének 30 éves koruktól 65 éves korukig, akkor is egy kis lakás vételárához jutnának, amit kiadva könnyen kiegészíthetnék a nyugdíjukat – hogy csak egy példát mondjunk. Ezzel szemben a valóság az, hogy Magyarországon a fizikai munkakörben dolgozóknak mindössze 23 százaléka tesz félre rendszeresen nyugdíjas korára. 

A szellemi dolgozók valamivel tudatosabb megtakarítók

Nézzük a felmérés további szomorú következtetéseit: tízből hat dolgozó számít arra, hogy valamilyen formában nyugdíjasként is dolgozik majd a megélhetése érdekében, többek között azért, mert az állami nyugdíj mértéke csökken – azaz e téren tapasztalható némi tudatosság.

A 15 országban elvégzett tanulmány szerint a jelenleg aktív fizikai dolgozók nyugdíjas kori anyagi biztonsága szinte minden országban kétséges, Magyarország pedig azon országok közé tartozik, ahol a dolgozók felkészültsége sem elégséges ezen a téren. A Magyarországon fizikai munkakörben dolgozók mindössze hét százalékának van írásos nyugdíjterve és – mint említettük – mindössze 23 százalékuk tesz félre rendszeresen nyugdíjas korára. Érdekes adat, hogy a szellemi dolgozók körében sokkal többen vannak a rendszeres megtakarítók, azonban kiugróan magasnak ez a 34 százalékos arány sem mondható. 

A robotok elveszik a munkát?

Akadnak, akik a nyugdíjaskori megélhetésükhöz szükséges jövedelmük csaknem egyharmadát saját megtakarításaikból kívánják fedezni, de a megkérdezettek 30 százaléka nem tudja, hogy megfelelő lépéseket tett-e ehhez, azaz nincsenek tisztában azzal, hogy megtakarításaik fedezik-e majd a szükségleteiket – ez is kiderül az Aegon nyugdíjkutatásából.

A fizikai dolgozók nyugdíjjal kapcsolatos magabiztosságát egyáltalán nem igazolják vissza megtakarítási szokásaik, emellett a negyedik ipari forradalom és a digitalizáció a következő évtizedben alapjaiban alakítja át a munkaerőpiacot, különös tekintettel a fizikai munkára: elegendő csak az önvezető autók várható terjedésére és a sofőrök iránt rövidesen látványosan csökkenő keresletre gondolni.

A McKinsey kutatása szerint a digitalizáció térhódításával 75 millió munkahely szűnhet meg a következő években világszerte, de ugyanez a folyamat 133 millió szellemi munkahelyet hoz majd létre. Érdekes megállapítás, hogy Magyarországon a munkaórák 49 százalékát lehetne automatizálni a már létező technológiákkal, így éppen ezek azok a tendenciák, amelyek miatt igen nagy társadalmi kockázatot jelent a fizikai dolgozók nyugdíjas kori megélhetése. Ezt a kihívást pedig kezelni kell, aminek fontos eszköze lenne a nyugdíjaskori öngondoskodás erősítése.

visszahívást kérek
Visszahívást kérek
bezárás
Visszahívás kérése
A böngészője elavult!

Frissítse vagy cserélje le a böngészőjét. A böngészőm frissítése

×