Mire jó a KHR?

A lakossági Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR) nemcsak negatív adóslista, tartalmazza a felvett és a fennálló hiteltartozások adatait is. Sőt a csalás miatt elutasított hitelkérelmeket és a bankkártya visszaéléseket is rögzíti. Így segít csökkenteni a hitelezési kockázatot és a túlzott mértékű eladósodottságot, végső soron kedvezőbb kondíciókhoz segítve az adósokat.

A KHR már nem az, mint régen

Nemcsak elegánsan nevet váltott annak idején Bankközi Adósnyilvántartó Rendszer (BAR), sokat fejlődött az idők folyamán. Jó ideje Központi Hitelinformációs Rendszernek (KHR) hívják, és ma már nem kizárólag a nemfizető adósok nyilvántartására szolgál. Furán hangzik, de jó, hogy van KHR, mert csökkenti a hitelezési kockázatot és a túlzott mértékű eladósodottságot, valamint a hitelképesség megalapozottabb megítéléséhez segíti hozzá a bankokat.

Mindezt jogszabályi garanciával, minthogy a KHR-ben nyilvántartott információkhoz a KHR felhasználói kizárólag a törvényben meghatározott módon és céloknak megfelelően férhetnek hozzá. 

Kinek jó, ha csökken a hitelezési kockázat?

A hitelezési kockázatot csökkenti, ha tisztában van a kölcsönt nyújtó pénzintézet az adós – akár más banknál produkált – negatív múltjával, őket nem nagyon hitelezve tovább. Ha nem dől be annyi hitel, a bankok stabilabban működnek, és ez kihat a gazdaság egészére. Ezáltal a hitelezés kockázati felárai is alacsonyabbak, ami közvetlen hatással van a hitelek kamatára. A nem fizető adósok, ha rendezik elmaradásukat, lekerülhetnek a listáról. 

Miért jó, ha megakadályozzák a túlzott eladósodottságot?

Ha a nem teljesítő hitelek aránya felfelé kúszik, az a hitelek megdrágulásához vezet, így mindenki rosszul jár: a nem fizető adós, aki bajba került, az újonnan hitelt felvevő, akinek semmi köze az egészhez, és a bank is, aki ezzel veszteséget szenved el.

A bankok igyekeznek előre látni, hogy a hitel igénylője vissza tudja-e fizetni a kért kölcsönt. Ha úgy találják, hogy nem, nem adnak neki (annyi) kölcsönt. Ökölszabály, hogy ugyanakkora kölcsönösszeg hosszabb futamidőre felvéve alacsonyabb törlesztőrészeltet eredményez, a kisebb törlesztő kisebb mértékben terheli a havi büdzsénket, így kissé kifeszített havi költségvetés mellett szerencsés esetben még az igényelt kölcsönösszeget is megkaphatjuk. A bankok és a jogszabályi környezet se nagyon ad ma már teret az ész nélküli hitelezésnek: az adósok jövedelme és jelzálog fedezetű kölcsönöknél az ingatlan értéke is szigorúan limitálja a felvehető hitel és a törlesztőrészlet nagyságát. 

Miért néz bele a bank a KHR-be?

Hitelkérelmünk benyújtását követően a pénzintézet hitelbírálatot végez, melynek során megvizsgálja, hogy várhatóan vissza tudjuk-e fizetni az igényelt kölcsönt. Jelzáloggal fedezett ügyletnél ezen felül vizsgálja, hogy a hitel bedőlése esetén a fedezetként felajánlott ingatlanokból a bank megtérülhet-e, visszakapja-e a kintlévőségét. A bank a hitelbírálathoz információt nyer az ügyfelek által kitöltött kölcsönkérelemből és a benyújtott dokumentumokból, de emellett a lakossági KHR-ből is. 

Mit tartalmaz a KHR?

A KHR-ben lakossági és vállalati hiteladatok találhatóak.

A lakossági KHR nemcsak a negatív hitelmúltat, a korábban BAR listaként ismert nemfizető adósokat tartalmazza, megtalálható benne a hiteltörténet –a rendben fizetett hiteleké is, ha a lekérdezéséhez az adós hozzájárult –, és a csalások, visszaélések is.

A lakossági KHR-ben megtalálható a problémamentesen törlesztett, fennálló hitelek története is, ami felfogható pozitív adóslistaként. Mi értelme ennek? Ha a fennálló tartozásunk mellett másik pénzintézettől igénylünk kölcsönt, az újonnan hitelező bank hozzájárulásunk esetén lekérdezheti a korábbi hitelmúltunkat, megbizonyosodva múltbeli fizetési morálunkról.

A késedelmesen törlesztett hitelek adatai az alábbi három feltétel együttes fennállása esetén kerülnek átadásra a KHR részére:

- a hiteltörlesztéssel késedelembe esünk, és

- a lejárt tartozásunk összege meghaladja a késedelembe esés időpontjában érvényes legkisebb összegű havi minimálbért, és

- ezen minimálbérösszeget meghaladó késedelem folyamatosan, több mint kilencven napon keresztül fennáll.

Ha késedelmes tartozásunkat megfizetjük, a hátralék rendezésének időpontjától még további egy évig tárolja az erre vonatkozó adatokat a KHR.

visszahívást kérek
Visszahívást kérek
bezárás
Visszahívás kérése
A böngészője elavult!

Frissítse vagy cserélje le a böngészőjét. A böngészőm frissítése

×