Már most gondoljon a nyugdíjas éveire!

Idős korunkban nyilván mindannyian szeretnénk fenntartani azt az életszínvonalat, amihez az aktív éveink alatt hozzászoktunk.  Sajnos, ha csak az állami nyugdíjra támaszkodunk, akkor erre, ahogy telik az idő egyre kevesebb esélyünk van. Hosszútávon ugyanis a nyugdíjak drasztikus csökkenésére lehet számítani. Az okok egyszerűek: a nyugdíjakat jelenleg nagyrészt a járulékfizetésekből teremtik elő (ez a felosztó-kirovó rendszer a II. világháború után indult el itthon). 

Nyugdíjelőtakarékosság

NYESZ (nyugdíj-előtakarékossági számla) >>

Nyugdíjbiztosítás >>

Nyugdíjpénztár >>

Minél kevesebb a járulékfizető, vagyis az aktív dolgozó, annál kevesebb pénz jut az időseknek. Magyarországon, ahogy a legtöbb közép-kelet európai országban a társadalom folyamatosan öregszik. Zsugorodik a lakosságszám, az idősek aránya pedig nő. Ezért könnyű belátni, hogy a nyugdíjak volumenét idővel egyre nehezebb lesz fenntartani. Pláne, hogy Magyarországon a rendszer jelenleg még nagylelkűnek mondható: az idősek a visszavonulásuk után az OECD adatai szerint általában az utolsó fizetésük 89 százalékát kapják meg. Vannak nyugati országok, például az Egyesült Királyság, ahol ez az arány még az 50 százalékot se éri el. 

Lehetőségek

Az öngondoskodásnak három fő fajtája van, ha a nyugdíj-kiegészítésben gondolkodunk: nyithatunk nyugdíj-előtakarékossági számlát (NYESZ), belevághatunk egy nyugdíjbiztosításba vagy beléphetünk az egyik önkéntes nyugdíjpénztárba. Ami közös mindhárom opcióban, hogy mindegyikhez 20 százalékos adójóváírás tartozik, vagyis a befizetések negyede visszaigényelhető. Viszont ennél az évente lekérhető összegnél felső korlát is van: a NYESZ-nél 100 ezer Ft, a biztosításnál 130 ezer Ft, a nyugdíjpénztárnál 150 ezer Ft. 

NYESZ - nyugdíj-előtakarékossági számla

A nyugdíj-előtakarékossági számlán értékpapír alapú befektetéseket tudunk kezelni. A pénzünket akár részvényekben is tarthatjuk, de a többség a kevésbé kockázatos állampapírokat szokta választani (a jelenlegi pénzügyi környezetben pedig ez kifejezetten bölcs döntés). A hozam, vagyis a számlával szerzett pénz teljesen adómentes. A plusz költségek alacsonyak, hisz a törvény eleve korlátozza a kiadásokat: a pénzintézetek a félretett összeg 1 százalékánál többet nem kérhetnek el számlavezetési díjként.

Aki NYESZ-en keresztül állampapírban tartja a pénzét, az évi 500 ezer forintos befizetés mellett 10 év alatt körülbelül mintegy 8 millió forintot gyűjthet össze, úgy, hogy ebből 5 millió a saját befizetés (feltételezve, hogy az adójóváírással megkapott évi 100 ezer forintot rögtön berakjuk a számlára). Kizárólag ebből a pénzből persze aligha tudunk megélni, viszont jól ki tudjuk egészíteni vele az állami nyugdíjat. A NYESZ roppant rugalmas: nincs negatív következménye annak, ha szüneteltetjük a befizetést, már azt leszámítva, hogy így kevesebb lesz a megtakarításunk. Viszont épp ezért ha nem vagyunk elég fegyelmezettek és szívesen halogatjuk a kötelezettségeinket, akkor ne a NYESZ-t válasszuk. Mert ez esetben túl nagy lesz a kísértés a befizetések elodázására, ami végül odavezet, hogy idős korunkra nem lesz elég megtakarításunk. 

Nyugdíjbiztosítás

A nyugdíjbiztosítás esetén leegyszerűsítve egy speciális megtakarítási célú életbiztosításról van szó. Mint minden pénzügyi terméknél persze itt is fontos megvizsgálni a kapcsolódó kiadásokat. Ha tudni akarjuk, hogy melyik biztosítás mennyi „áldozattal” jár, akkor a Teljes Költségmutatót, vagyis a TKM-et nézzük meg, mert ez mutatja meg a legátfogóbban a felmerülő terheket. A nyugdíjbiztosítás komoly előnye, hogy nem csak a megtakarítást segíti, de akár biztosítási védelmet is tud nyújtani baleset vagy megbetegedés esetére. Ennek kapcsán a szerződéskötéskor érdemes külön egyeztetni az adott biztosítóval.

Ha szeret biztosra menni, akkor köthet klasszikus nyugdíjbiztosítást: így rögtön az induláskor tudni fogja, hogy mekkora lesz az a minimum összeg, amelyet a lejárat idején meg fog kapni. De befektetéshez kötött biztosítási terméket is lehet választani, ami persze szokás szerint nagyobb kockázatot jelent, viszont így, ha ügyesen alakítja ki a portfolióját, a hozam is magasabb lesz. A Groupamánál például volt olyan eszközalap, ahol az utóbbi években az átlaghozam a 26 százalékot is túllépte. 

Nyugdíjpénztár

Az adójóváírás léptéke, ahogy már említettük itt a legmagasabb, összesen 150 ezer forint. Ez kétségtelenül nagy előnye a nyugdíjpénztárnak. Sajnos azonban kevesen élnek vele. A legtöbb pénztártag megelégszik havi pár ezer forintos befizetésekkel is, ami csak arra jó, hogy megnyugtassuk a lelkiismeretünket. A költségek viszonylag alacsonyak. A díjterhelési mutató, amely megmutatja, hogy arányaiban melyik pénzintézet mekkora terhet ró a tagjaira a nagy bankoknál 0,4 és 1,1 százalék között mozog.

Azt érdemes tudni, hogy a befizetéseinknél kevés beleszólásunk van abba, hogy pontosan a pénzintézetek hova tegyék a pénzünket. Általában alig néhány portfolió közül lehet választani. Ezek általában kifejezetten biztonságosak. A bankok, ha a nyugdíjpénztárakról van szó, rendre kerülik a komoly kockázatot. A hozamok évekig 10 százalék fölött mozogtak, viszont pont tavaly a negatív részvény- és kötvény-piaci trendek miatt mindössze két portfolió hozama lépte át az 1 százalékot. A többi még ezt a szintet se érte el. 

Akármelyik opciót is választjuk a felsoroltak közül egy tanácsot tartsunk szem előtt: minél előbb kezdjünk el spórolni a nyugdíjas évekre. Lehetőleg még 40 éves korunk előtt. Így viszonylag kis összegű befizetésekből -akár havi 15-20 ezer forintokból- is össze tud jönni egy szép megtakarítás.

visszahívást kérek
Visszahívást kérek
bezárás
Visszahívás kérése
A böngészője elavult!

Frissítse vagy cserélje le a böngészőjét. A böngészőm frissítése

×