Ma már gyorsan váltanak a munkavállalók

A munkaerőhiány ellenére nem javultak, sőt egyenesen rosszabbá váltak a munkahelyváltás lehetőségei a magyarok 63 százaléka szerint - derült ki a Work Force Kft. felméréséből. A fiatalabbak 48 százaléka csak olyan munkahelyet keres, ahol a távmunka vagy az otthoni munkavégzés megengedett. Bár sokan továbbra is szívesen vállalnak túlórát, de eközben tízezrekre jellemző, hogy a lábukkal szavaznak, ha úgy érzik, hogy egy vállalatnál megpróbálják megfosztani a szabadidejüktől, netán agyondolgoztatnák őket.

Munkavállalók

Nem lettek jobbak a feltételek

A magyarok 63 százaléka látja úgy, hogy rosszabbá váltak a munkahelyváltás lehetőségei - olvasható a Work Force Kft. felmérésében. A munkaerőkölcsönző- és közvetítő cég 400 fős online munkaerő-piaci kutatásának adatai szerint a többség (66 százalék) nem ért egyet azzal, hogy az erősödő munkaerőhiány miatt jobb feltételeket kínálnának nekik a megtartásuk reményében, sőt, 91 százalékuk szerint a főnökük nem bánik jobban velük. 

A fiatalabbak 52 százaléka - akik még nem töltöttek el 15 évet a munka világában (20-32 év) -, sem tapasztalja, hogy a munkaerőhiány miatt jobb feltételeket biztosítanának nekik, és 70 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy a főnökük sem bánik velük jól. Ez ugyan 20 százalékkal jobb eredmény, mint az idősebbeknél, de még mindig kedvezőtlen - mondta Csákvári Róbert, a Work Force Kft. ügyvezető igazgatója. 

A minimum 15 éves tapasztalattal rendelkezők úgy vélik, hogy ma stresszesebb a munka (67 százalék), keményebbek az elvárások (51 százalék) és többet is kell dolgozni (48 százalék), mint régen. Csak 15 százalék jön ki jobban a fizetéséből, és mindössze 14 százalék szerint jobbak a munkakörülmények. A fejlődési lehetőségeket pedig csupán 9 százalék tartja jobbnak, a munkaszervezést 8 százalék rugalmasabbnak. 

A régebbi dolgozók 43 százaléka amint tudna, munkahelyet váltana. A fiatalabbak esetében (akik még nem dolgoztak 15 évet) csak 32 százalék ez az arány. 

A fiatalabbak 48 százaléka csak olyan munkahelyet keres, ahol a távmunka vagy az otthoni munkavégzés megengedett, de a 32 évnél idősebb generáció is úgy gondolja, hogy vonzóvá tesz egy munkahelyet egy ilyen lehetőség. 

Általánosságban elmondható, hogy az idősebbek többsége nyugdíjig (61 százalék), de 32 százalék még nyugdíj után is szeretne dolgozni. A fiatalabb generáció kétötöde szeretne nyugdíjig dolgozni, 30 százalék maximum 50 éves korig, 22 százalék pedig még a nyugdíj után is állást vállalna. 

A jelek szerint a munkaerőhiány mégsem motiválja megfelelően a munkaadókat, hogy jobbá tegyék munkavállalóik helyzetét. Ez is hozzájárulhat ahhoz, hogy nagy arányban, kortól függetlenül szívesen váltanának munkahelyet a munkavállalók, és a kutatás eredményei szerint erősödhet is a váltás hajlandósága. A munkahelyváltások többsége sikeres, de egyre nehezebb jó állást találni a kitöltők véleménye szerint. A gyakoribb munkahelyváltás miatt a vállalatok nehézségei újratermelődnek, a fluktuáció nő. Érdemes tehát elgondolkodniuk, hogyan és miben tudnának változtatni - véli Csákvári. 

A fiatalabbak tudatosabbak

 - A fiatalok gyakran érezhetik úgy, hogy még „nincs itt az ideje” kötődni a munkahelyükhöz, hiszen bármikor válthatnak egy jobb reményében - áll az ArvaliCom közleményében, amelyet a haon.hu közölt. Azonban az idősebbek is új munkahelyet keresnek, ha nem megfelelő a munkakörnyezet, derült ki a kutatásból. 

- Ha nyílt kommunikációval, az elvárások kölcsönös tisztázásával sikerül bizalmi kapcsolatot kialakítani, akkor csupán az életkoruk miatt nem lesznek kevésbé lojálisak a fiatal dolgozók sem - fejtette ki Ríz Ádám, a munkavállalói élmény fejlesztésével foglalkozó EMPX Solutions tanácsadó cég ügyvezetője. Hozzátette: ez a szempont sem életkorfüggő. Ríz Ádám szerint a munkavállaló és munkahely viszonya sok szempontból hasonlít egy párkapcsolatra: van, akiben lassabban alakul ki a kötődés, de olyan is akad, aki szinte azonnal képes elköteleződni. 

További valós különbség mutatkozik a generációk között az igények tudatos és határozott képviseletében: magasabb és főként artikuláltabb elvárásokkal állnak a munka világához a fiatalok, mint a 35-40 évnél idősebb társaik, és ezzel párhuzamosan az önérvényesítési készségeik is erősebbek. „Munkáltatói, vezetői szempontból véleményem szerint az egyik legfontosabb, hogy az elvárások és a valóság legyen összhangban, azt ígérjük, és mondjuk, amit a szervezetünk valóban nyújtani tud, és nem azt, amiről úgy gondoljuk, hogy azt hallani szeretné a fiatal munkavállalónk. Egy be nem váltott ígéret igen könnyen és gyorsan a kolléga távozását eredményezheti, míg az őszinte kommunikáció az egymásba vetett bizalmat erősíti” – fejtette ki Ríz. 

Kell az elismerés 

- A köztudatban sok az olyan sztereotípia az Y és Z generációk tagjairól, amelynek kevés valós alapja van, ugyanakkor valóban azonosítható néhány jellemző, amelyek elsősorban a meghatározott korosztályokra érvényesek” – magyarázta Ríz Ádám, a munkavállalói élmény fejlesztésével foglalkozó EMPX Solutions tanácsadó cég ügyvezetője. Az ellentmondásos kép tisztázása érdekében az EMPX a Závecz Research Intézettel közösen két reprezentatív kutatást is végzett, amelyekben a munkahelyi élménnyel kapcsolatos elégedettséget és a munkavállalói tapasztalatokra hatással lévő szempontokat vizsgálták. Ezek alapján már lényegesen egyértelműbb lett a kép a munkavállalók tényleges elvárásairól.

 Sok fiatal kevésbé tartja fontosnak az elérhető jövedelmet, ha úgy érzi, hogy befektetnek a tudásába, és hogy az adott ugrással közelebb kerülhet a céljaihoz. Van viszont egy pont számukra, amikor már nem éri meg csak a tudás miatt maradni, komplexebb szempontokat kezdenek el mérlegelni. A felsorolt szempontok fontossága egyébként nagyon hasonlóan alakul a többi korosztályban is, úgy tűnik tehát, hogy amennyiben elégedett munkavállalókat szeretnénk, korosztálytól függetlenül érdemes a fenti kritériumokra tekintettel lenni, és ezeket folyamatosan mérni - vélekedett Ríz Ádám. A 35 alatti korosztály munkahelyváltással kapcsolatos indokai között a magasabb jövedelem mellett az idősebbek véleményéhez képest nagyobb arányban szerepeltek a vezető személyét érintő, vagy a munkakörnyezettel és munkahelyi szolgáltatásokkal kapcsolatos megfontolások is. Az idősebb korosztályokhoz képest viszont kevésbé érdekli ezt a csoportot a munkaszervezés, a pihenőidő mértéke és a munkahelyi stressz. Mint ahogy az is, hogy mennyire stabil vállalatnál dolgoznak. Annál fontosabb számukra viszont, hogy figyelembe vegyék a véleményüket, hogy szakmailag fejlődhessenek a munkahelyükön, valamint főleg a nem irodai munkát végzők esetében a munkaidejük rugalmassága. 

Fontos a munka és magánélet egyensúlya

A HR-Evolution idei, 6 ezer főre kiterjedő kutatásából pedig azt tudhatjuk meg, hogy a legtöbb munkavállalói felmondás már nem csak a közvetlen felettesek nem megfelelő, olykor brutális bánásmódjával indokolható, hanem minden korábbinál fontosabb tényezővé vált a munka és magánélet egyensúlya - adta hírül a napi.hu. Eszerint az, hogy hány és milyen műszakban kell dolgozni, mennyi az elvárt túlóra és hasonló tényezők, mostanra a fizetésnél is fontosabb témává váltak abban, hogy egy dolgozó elvállalja-e a felkínált munkát vagy sem, illetve ott marad-e az adott munkahelyen vagy sem. Bár sokan továbbra is szívesen vállalnak túlórát, de eközben tízezrekre jellemző, hogy a lábukkal szavaznak, ha úgy érzik, hogy vállalatnál megpróbálják megfosztani a szabadidejüktől, netán agyondolgoztatnák őket. 

Tizedével nőttek a bérek novemberben 

10,4 százalékkal nőttek a bruttó bérek novemberben a képzett munkaerő egyre fokozottabb hiánya és a bérminimum emelések hatására. A vizsgált hónapban a bruttó átlagkereset 355 100 forint volt, míg a nettó átlagkereset 244 700 forinton állt, figyelembe véve a családi adókedvezményeket. Közfoglalkoztatás nélkül a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset 366 700 forint volt a hónapban – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). 

A továbbra is feszített munkaerőpiac és a rekord alacsony munkanélküliség miatt a bérnövekedés dinamikája a következő időszakban is hasonlóan intenzív maradhat, a képzett munkaerő hiánya gyakorlatilag a gazdaság minden szektorában problémákat okoz mostanra - közölte a Magyar Távirati Iroda, a Takarékbank szakértőire hivatkozva. A munkaerőért zajló összeurópai versenyben a hazai béreknek továbbra is jelentős hátrányt kell még ledolgozniuk, hogy a munkavállalási célpiacnak számító országok nettó bérszintjének közel 80 százalékát elérje a hazai, ezt követően indulhatna visszaáramlás a hazai munkaerőpiacra, amit a Takarékbank szerint egy érdemi munkavállalói adócsökkentés is jelentősen segíteni tudna.

visszahívást kérek
Visszahívást kérek
bezárás
Visszahívás kérése
A böngészője elavult!

Frissítse vagy cserélje le a böngészőjét. A böngészőm frissítése

×