Lassan túlértékeltek lesznek a fővárosi ingatlanok

Felülértékeltek ugyan a budapesti lakásárak, de ez nem az egész főváros területére vonatkozik: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) májusi lakáspiaci jelentése szerint a magas árak miatt egyre többen szorulnak ki az olcsóbb, külsőbb kerületekbe. Országos szinten ugyanakkor egyre rövidebb idő alatt kelnek el az ingatlanok, ami pedig az új lakásokat illeti: összességében a vidéki új ingatlanok 82 százaléka Budapesthez, a Balatonhoz vagy a megyeszékhelyekhez köthető.

Sokan szorulnak ki a külső kerületekbe

Egyre nagyobb annak a kockázata, hogy túlértékeltek lesznek a budapesti lakásárak − olvasható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) májusi lakáspiaci jelentésében. Tavaly a folyamatos lakásár-emelkedés ellenére, az ingatlanok ára országosan az indokolt szinten tartózkodott, ám a budapesti lakásárak egyre tovább kerültek az indokolt szinttől, sőt, a szakértők szerint 15 százalékkal túl is lépték azt. A legdrágábbnak számító helyen, az V. kerületben 2018-ban 801 ezer forint volt az átlagos négyzetméterár, a legolcsóbb körzetben, Budapest XVII.-XXIII. kerületeiben  pedig mintegy 289 ezer forint, ami nem éri el a megyeszékhelyek 389 ezer forintos átlagát sem.

Az MNB elemzése azt mutatja, hogy Budapesten a lakásárak nagyobb mértékben emelkedtek, mint ahogy az a vevők oldaláról (a háztartások jövedelmének javulása és a munkaerőpiac helyzetének változása) indokolt lett volna. A fővárosban 2013-ban nettó 208 ezer forint, míg 2018-ban nettó 285 ezer forint volt az átlagos havi jövedelem. 2013-ban az átlagos négyzetméterár több kerületben volt a havi nettó átlagkereset alatt, míg 2018-ban ez már egy kerületre sem volt érvényes – emiatt egyre többen szorulnak ki az olcsóbb, külsőbb kerületekbe.

A drágább, belvárosi kerületekben (V., VI., VII.) egyre inkább a külföldi lakásvásárlók jelennek meg, illetve az újlakás-fejlesztések is inkább a drágább, jobb elhelyezkedéssel rendelkező területeken vannak nagyobb számban.

Egyre rövidebb idő alatt találnak gazdát az eladó ingatlanok

Tavaly tovább rövidült az ingatlanok értékesítési ideje is, azaz a meghirdetéstől az adásvételig eltelt idő. A budapesti, kisértékű lakások – amelyek a leggyorsabban kelnek el –, a 2017-es évben még két hónap alatt találtak új tulajdonosra, míg 2018 végére ez az idő 1,7 hónapra rövidült. A drágább fővárosi lakások ideje hasonló mértékben, 3,1-ről 2,9 hónapra mérséklődött. A vidéki kisértékű lakások esetében az értékesítési idő 2016 vége óta három hónap körül alakul, míg a vidéki nagyobb értékű lakások esetén 2018-ban 3,9-ről 3,4 hónapra mérséklődött az értékesítéshez szükséges idő. Az MNB jelentése Budapesten a nagyértékű ingatlanok közé a 30 millió forint felettieket, míg vidéken a 15 millió forint felettieket sorolta.

2019 első negyedévében a nagyobb értékű lakások értékesítési ideje vidéken és Budapesten is tovább csökkent. Budapesten idén is kiemelkedő kereslet van az ingatlanok után, hiszen itt a nagyobb értékű lakások eladási ideje a vidéki kisebb értékű lakásoké alá csökkent, míg ez a jelenség 2014 előtt nem volt megfigyelhető.

Idén is folytatódhat a lakásárak növekedése

A jegybank szakértői úgy látják, hogy a lakossági reáljövedelmek tartós emelkedése, valamint a hosszabb távú jövedelemvárakozásokat alakító munkanélküliségi ráta tartós csökkenése hozzájárul a lakásárak emelkedéséhez. A kedvező finanszírozási környezet mellett az otthonteremtési programok kiterjesztése várhatóan idén is hozzájárul a lakáspiac felfutásához, ezzel együtt a háztartások hitelkereslete is élénk maradhat, ami hozzájárul a lakásárak folytatódó emelkedéséhez. 2018 második félévében a lakásárak a korábbi várakozásaikkal összhangban alakultak.

Mint írják: 2018 utolsó negyedévében átlagosan 11,6 százalékkal nőttek a lakások reálárai, ugyanakkor az idei év első negyedévében 7,8 százalékra, majd az év közepére 7,6 százalékra lassulhat a reálárak emelkedése. Az év első felében várhatóan 11,1 százalékos lesz a növekedés.

A piacnak a babaváró hitel és a falusi CSOK is lendületet adhat

Becslések szerint 2 500 kistelepülés, vagyis a települések 79 százaléka fog részt venni a falusi CSOK programban. A Családvédelmi Akcióterv egyes elemei, a babaváró támogatás szabadfelhasználású, de lakás célra is fordítható kedvezményes hitelkonstrukciója kiegészülve a falusi CSOK programmal összességében növelhetik a lakáspiaci keresletet, utóbbi program célzottan a kistelepüléseken.

A falusi CSOK-kal érintett kistelepüléseken jelentősen olcsóbbak az ingatlanok az egyéb településekhez képest, így a CSOK támogatás viszonylag magas összegei érdemben növelik ezeknek a településeknek a vonzerejét. A program feltételeinek eleget tevő településeken 2017–2018-ban a 90 négyzetmétert meghaladó ingatlanok tranzakcióinak 43 százaléka volt 10 millió forint alatti (ami a falusi CSOK esetén a maximálisan kapható támogatás használt lakás vásárlására és felújításra). Azt viszont hozzáteszik a szakértők, hogy az érintett települések kedvezőtlenebb elhelyezkedése és rosszabb infrastrukturális ellátottsága valamelyest visszafoghatja a lakhatási célú kereslet nagymértékű felfutását.

Visszaesés várható az újlakás-átadásoknál 2020-tól

Az 5 százalékos áfakulccsal értékesíthető lakások valószínűleg 2020 végéig, 2021 első feléig kifutnak a kínálatból, tehát 2020-tól az újlakás-átadások jelentős visszaesésével kell számolni. A Magyar Nemzeti Bank becslései szerint vidéken 74 százalékkal csökkenhet az új átadások száma, míg Budapesten 59 százalékos visszaesés várható a 2019-ben várható átadásokhoz képest. Azt azért hozzáteszik, hogy új fejlesztések bejelentésével még növekedhet a 2021-re tervezett átadandó lakások száma. A vidéki, fejlesztés alatt álló új lakások előértékesítettsége 47 százalék, míg a budapestieké 71 százalékos.

Országos szinten az újlakás-kínálat nagy része a kedvezőbb gazdasági kilátásokkal rendelkező térségekre és a kedvelt üdülőhelyekre koncentrálódik. A vidéki új lakások 16 százaléka (2 098 lakás) Győr-Moson-Sopron megyében, 13 százaléka (1 758 lakás) Pest megyében, 12 százaléka (1 667 lakás) Somogy megyében, és 9 százaléka (1 201 lakás) Csongrád megyében található. A legkevesebb fejlesztés alatt álló új lakással Tolna és Békés megye rendelkezik: rendre 34 és 61 lakással. A vidéki új lakások 20 százaléka a Balaton kiemelt üdülőkörzetben, 12 százaléka Budapest agglomerációjában, további 50 százaléka pedig megyeszékhelyeken (vagy megyei jogú városokban) található. Összességében a vidéki új lakások 82 százaléka Budapesthez, a Balatonhoz vagy megyeszékhelyekhez köthető.

visszahívást kérek
Visszahívást kérek
bezárás
Visszahívás kérése
A böngészője elavult!

Frissítse vagy cserélje le a böngészőjét. A böngészőm frissítése

×