Lakásvásárlásnál kulcsszerepben a harmincasok

Két és fél év alatt 42 százalékról 56 százalékra nőtt azok aránya, akik hitelből vennének lakást - derült ki a K&H biztos jövő indexéből. A harmincéves korosztályban a legmagasabb a lakásvásárlással kacérkodók aránya és 41 százalékuk részben lakáshitelből oldaná meg ezt.

Lakásvásárlás

Főleg hitelből vásárolnának

Van alapja az erőteljes emelkedést mutató lakás- és lakáshitelpiac további növekedésének, legalábbis mindkettőre lesz kereslet a K&H biztos jövő indexe szerint. Részben azért, mert a 30-59 évesek negyede érdeklődik a lakásvásárlás iránt, 5 százalékuk pedig szinte biztosra veszi, hogy a következő egy évben ingatlant vásárol.  

 A két és fél évvel ezelőtti szinthez képest pedig, most sokkal többen oldanák meg főként hitelből a lakásvásárlást: 2018 harmadik negyedévében a megkérdezettek 56 százaléka a kinézett lakás árát legalább 50 százalékban a lakáshitelből fizetné, szemben a 2016 elején mért 42 százalékkal. Leginkább a 30-as éveikben járók számolnak a hitellel: 41 százalékuk oldaná meg így a vásárlást, míg az 50-esek mindössze 14 százaléka hagyatkozna hitelre.

Kizárólag saját forrásból vagy családi segítséggel mindössze 25 százalék tervezi a lakásvásárlást. 

A nagyvárosok vannak előnyben

A lakásvásárlást tervezők leginkább a nagyvárosokat vennék célba. Az érintettek 30 százaléka Budapest vagy a fővárosi agglomeráció felé tart. A kisebb vidéki városokba menne a megkérdezettek 28 százaléka, a megyeszékhelyeket pedig 20 százalékuk választaná. A községek ugyanakkor kevésbé kapósak, lakásvásárlásban gondolkodók 13 százaléka tartja elképzelhetőnek, hogy ott telepedjen le. A külföldi lakásvásárlás pedig mindössze a magyarok 1 százalékánál jön szóba. 

Kulcsszerepben a harmincévesek

Hozzájárulhat a várható lakáshitelpiaci növekedéshez az is, hogy sokan - 10-ből 4-en - még soha nem vettek fel lakáshitelt és mindössze 31 százalékos a jelenleg lakáshitellel rendelkezők aránya. Tehát sokan fordulhatnak a lakáshitelek felé a következő időszakban.

A kutatás szerint a 30 éves korosztály 56 százalékuk mondta azt, hogy eddig nem volt lakáshitele és a körükben a legmagasabb a lakásvásárlási kedv. A 33 százalékuk fontolgatja, hogy éven belül vesz lakást, 11 százalékuk biztosra veszi ugyanezt. 

260 ezer forint az átlagos lakótelepi négyzetméterár 

Az elmúlt öt év áremelkedési trendje a lakótelepi lakások felől indult, s itt mehetett végbe a legnagyobb arányú értéknövekedés az elmúlt években – áll az OTP Lakóingatlan Értéktérkép friss elemzésében. A kutatást 2018 első három negyedévének, a Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal  által eddig feldolgozott forgalmi adatai alapján készítették.

Napjainkban az eladott lakótelepi lakások országos átlagos négyzetméterára meghaladja a 260 ezer forintot. Budapesttel (495 ezer Ft/nm) nem számolva továbbra is Győr-Moson-Sopron a legdrágább, 305 ezres négyzetméterárral. A 200 ezres limitet már tizenegy megye is meghaladja. A legolcsóbb hagyományosan Nógrád megye, 85 ezer forint alatti árszinttel.

A megyeszékhelyek között az idei első három negyedévben Szekszárd drágult legnagyobb ütemben, 34 százalékkal. Több mint negyedével nőtt az átlagár Szolnokon, Tatabányán, Miskolcon és Egerben. Csakúgy, mint a megyék esetében, itt is tehát az amúgy az olcsóbbak közé tartozó városok drágultak jobban, tehát működik a bázishatás. A legdrágább megyeszékhely Győr, 315 ezer négyzetméteres átlaggal.

A fővárosi kerületek árváltozás élbolyban idén is olyan olcsó, városperemi kerületek vannak (XVIII. – itt 31%, XVII., XXI., XV., IV., XIX.), melyek nem befektetési célpontok, és a korábbi évekkel ellentétben nem is feltétlenül a manapság „slágernek” számító lakótelepi jellegű, hanem sok családi házas kertvárosi övezet van köztük.

A rangsort továbbra is az V. kerület vezeti 800 ezer forint feletti átlagos négyzetméterárral. 50 százalékot meghaladó mértékben drágult, és ezzel élen áll a fővárosban a 1015-ös körzet, azaz az I. kerület Vízivárosi része. Emellett a 1188-as körzet (a XVIII. kerület városhatár melletti kertvárosi része) produkált még több mint 40 százalékos emelkedést.

Az elemzés készítői szerint a "historikus összevetés mellett a regionális összehasonlítás is azt mutatja, hogy a magyar lakásárak összességében, jövedelemarányosan nem túlzóak; a környező országos között nagyjából a középmezőnyben állunk. A vásárlási kedvet fűti az a reláció is, hogy Magyarországon az egyik legalacsonyabb a ’price to rent ratio’, azaz jobban megéri lakást venni, mint bérelni. Bár a lakásvásárlással és -kiadással elérhető nettó hozamok csökkennek, az 5–6 százalékos szint még vonzó a potenciális vásárlók szemében. 

Az illetéket is kalkuláljuk a költségeinkhez!

Lakásvásárlás, vagy csere alkalmával 4%  az illeték mértéke. A mixin.hu szerint ha vásárlásról van szó, akkor a terhekkel csökkentett érték után kerül megfizetésre ez. Csere esetében pedig a két ingatlan értékének különbözete az illeték alapja.

Mentességek:

- Nem kell fizetni az úgynevezett negatív illetékalap esetében. Ez akkor fordulhat elő, ha a vásárló másik lakástulajdonát egy éven belül eladja, és a megszerzett lakás forgalmi értéke kisebb, mint az eladott ingatlané.

Lakásvásárlási illetékkedvezmény, a leggyakoribb eseteket figyelembe véve:

- 35 év alatti fiatal első lakástulajdonának megszerzése 15 millió forintos forgalmi érték alatt, 50 százalékos kedvezményre jogosít. Ez igaz a tulajdoni hányad szerzésre is, persze arányosan.

- A szocpol összegét le kell számítani az ingatlan forgalmi értékéből, ha az illetéket akarjuk kiszámítani.

- Mentes továbbá az illeték alól a termőföldnek a földműves általi, ellenérték fejében történő megszerzése, ha öt évig nem adja el.

- Házastársi vagyonközösség megszüntetése esetén sem kell illetéket fizetni.

Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (NAV) honlapján található kalkulátorok segítségével egyébként ki lehet számítani, hogy mekkora adófizetési vonzata van egy ingatlan értékesítésének.

A fizetendő illeték értékét a Nemzeti Adó és Vámhivatal állapítja meg, a vonatkozó kedvezményekről és mentességekről pedig a hivatalnál lehet további információkhoz jutni. A fizetési kötelezettségnek mindenképpen eleget kell tenni, hiszen adó módjára behajtható tartozásról van szó.

visszahívást kérek
Visszahívást kérek
bezárás
Visszahívás kérése
A böngészője elavult!

Frissítse vagy cserélje le a böngészőjét. A böngészőm frissítése

×