Külvárosi családi ház vagy plusz fél szoba?

A családi vagy kertes házban élők mindössze 9 százaléka lenne hajlandó lakásra váltani, míg a lakásban élők közel 70 százaléka menne kertes házba - áll a K&H biztos jövő indexében, amely többek között vizsgálta, hol és mekkora lakásban élnének legszívesebben a megkérdezettek. A magyarok körében a kertes és 86 négyzetméteres ház a favorit, kisebb társasházakba mindössze a válaszadók 7 százaléka vágyik, városi lakóparkba 6 százalék.

Családi ház

86 négyzetméter lenne ideális

A mostaninál valamivel nagyobb lakásban laknának a magyarok, ha erre módjuk lenne - derült ki többek között a K&H Biztosító biztos jövő indexéből, amely a megkérdezettek lakásviszonyait és lakásvágyait vizsgálta. A 30-59 éves magyarok átlagosan 81 négyzetméteres ingatlanban élnek, viszont átlagosan 86 négyzetméterest tartanának megfelelőnek. Ez lényegében egy félszobával nagyobb alapterületet jelentene. 

Minél nagyobb a család, annál nagyobb lakás kellene

Az egyedülállóknak és a kétfős háztartásoknak nagyjából megegyezik a mostani és a vágyott lakásméretük: az egyedülállók átlagosan 58 négyzetméterrel, a kétfős háztartások pedig 73 négyzetméterrel elégedettek. A háromfős családok viszont a mostani, 79 négyzetméteres lakásukat 85 négyzetméteresre, a négyfős háztartások pedig a 101 négyzetmétereset 106 négyzetméteresre cserélnék. Ennél nagyobb alapterületüt szeretnének viszont az ötfős családok: a meglévő helyett átlagosan 24 négyzetméterrel nagyobb, 121 négyzetméteres lakással lennének elégedettek. 

Kertes házban élne a többség

A legtöbben – tízből több mint nyolcan – kertes házban szeretnénk élni - áll a kutatásban. 35 százalék külvárosi-, míg 48 százalék vidéki, kertes házba vágyik. A budapestiek többsége - 56 százaléka – csak a külvárosig menne el egy családi házért, mindössze 14 százalékuk gondolkodik a vidékre költözésben. A családi vagy kertes ház népszerűségét érzékelteti az is, hogy az abban élőknek mindössze 9 százaléka lenne hajlandó lakásra váltani. Ezzel szemben a lakásban élők közel 70 százaléka menne kertes házba.

Kisebb társasházakba mindössze a megkérdezettek 7 százaléka vágyik, városi lakóparkba 6 százalék, belvárosi lakásba pedig 4 százalék költözne. 

A többség saját lakásban lakik

A kutatás választ ad arra is, hogy a megkérdezettek többsége – 70 százaléka – saját vagy részben saját tulajdonú ingatlanban él. Míg a 30-asoknál ez az arány 53 százalékos, addig az ötvenévesek táborában már 86 százalékos. 13 százalék lakik bérleményben, ennek aránya az életkor emelkedésével csökken: míg a harmincévesek 18 százaléka veszi ki más lakását, az ötvenéveseknek csak 9 százaléka.

A válaszadók 69 százalékának egyéb ingatlana nincs, a saját lakásban élők esetében is többségben vannak azok, akik nem rendelkeznek további ingatlannal. 15 százaléknak van olyan lakóingatlana, ahol más családtag él, ez leginkább a középső országrészben élőkre jellemző. Telke, vagy mezőgazdasági földterülete 12 százaléknak van, ezekkel leginkább az 50-esek (16%) és a falvakban élők (18%) rendelkeznek. Nyaralóval vagy hétvégi házzal a megkérdezettek csak öt százaléka rendelkezik, míg lakást 4 százalék – főképp a férfiak és a magasabb jövedelműek – ad bérbe. 

Érdekességek a felmérésről

A K&H és a Free Association a biztos jövő felmérés keretében a magyarok biztonságérzettel és jövőképpel kapcsolatos várakozásait vizsgálja. A kutatásban a biztonságérzetet leginkább befolyásoló tényezőket és annak várt változásait vizsgálják: jelenlegi, rövid és hosszú távú anyagi biztonság; közbiztonság, ingatlanokkal kapcsolatos félelmek, természeti csapások, közlekedésbiztonság, járművek biztonsága és utazás. A kutatásban 500 fő vett részt. Az adatfelvétel 2018. augusztus 31. és szeptember 7. között zajlott. 

Az agglomeráció és a budai lakótelepek kelendőek

A magyar ingatlanpiac mintegy 160 ezer tranzakcióval zárhatja az évet, ami 3 százalékos növekedés 2017-hez képest - közölte az Otthon Centrum (OC) a legújabb becslésének adatait. Az ingatlanközvetítő kiemelte: 2018-ban a fővárosi agglomeráció városaiban található panellakások és a budai lakótelepek lakásai keltek el a legrövidebb idő, átlagosan kevesebb mint másfél hónap alatt. A fővárosi agglomerációban 13 százalékkal nőtt a forgalom.

A legdrágább vidéki város címét 2018-ban is Sopron vihette el, ahol 2018-ban átlagosan 375 ezer forintot kellett fizetni egy használt társasházi lakás négyzetméteréért. A budai kerületek között a csúcstartó az I. kerület, ahol átlagosan 700 ezer forint felett alakult az átlagos négyzetméterár.

visszahívást kérek
Visszahívást kérek
bezárás
Visszahívás kérése
A böngészője elavult!

Frissítse vagy cserélje le a böngészőjét. A böngészőm frissítése

×