Hatalmas siker a MÁP+: mit érdemes tudni az állampapírokról?

A június eleje óta értékesített új lakossági állampapírtípus, a MÁP+, vagy ismertebb nevén szuperállampapír eddig óriási siker. A lejegyeztetett mennyiség a múlt héten már megközelítette az 1700 milliárd forintot. Itt az ideje, hogy nagyító alá vegyük a Magyar Állampapír Pluszt!

MÁP+

Miért is olyan fontos ez az új termék? A kormány eredetileg azért vezette be, mert a lakosság jelenleg az államadósságnak csak egy kis szeletét, egész pontosan a negyedét birtokolja. A cél, hogy ez az arány érdemben nőjön a jövőben, ezt a folyamatot pedig a MÁP+ segít felpörgetni.

Az most már világos, hogy miért jó ez a konstrukció az államnak, de mi haszna van ebből az egyszerű polgárnak? Először is tudni kell, hogy a lakosság egy része általában nem szívesen vállal nagyobb kockázatot, viszont emiatt sok embernek a megtakarítása kifejezetten alacsony szinten kamatozik. Ami még rosszabb, hogy a társadalom bizonyos része látva az alacsony kamatszinteket, inkább otthon tartja a pénzét. Ez pedig senkinek nem jó: a félretett összeg ugyanis így folyamatosan veszít az értékéből, ráadásul az óriási készpénzforgalom a költségvetést is komolyan leterheli: a bankjegyek és az érmék kezelése éves szinten is százmilliárdokba kerül az országnak.

Az állampapír plusz legnagyobb előnye, hogy meg tudja szólítani azokat, akiket bosszant, hogy alacsony kockázatvállalás esetén a kamatok is gyengék. A Magyar Állampapír Plusz ugyanis évről évre növekvő hozamot kínál, öt éves futamidőre pedig összesen 27,35 százalékos kamatot biztosít, azt feltételezve, hogy a befektető az állampapírt a kibocsátás napján megvásárolt névértéket és a kapott kamatokat a futamidő végéig megtartja. 

Az Államkincstár előnyei

A MÁP+ kapcsán érdemes persze tisztázni: mi is az az állampapír? Dióhéjban: aki állampapírt vesz, az hitelt ad az államnak, amely cserébe kamatot fizet. Az ilyen kötvényekbe fektetett pénzért maga a magyar állam vállal garanciát. Ha ebbe az értékpapírtípusba fektetünk, csak abban az esetben kell féltenünk a megtakarításunkat, ha az állam csődöt jelent, amelynek elég kicsi a valószínűsége.

Ha már eljutottunk oda, hogy állampapírt szeretnénk vásárolni, két opció közül választhatunk: vagy az egyik kereskedelmi banknál, vagy az Államkincstárnál bonyolítjuk le a vételt. Jó tudni, hogy a vásárlásnál szükségünk lesz egy értékpapírszámlára: az állampapír vásárlása ugyan ingyenes, de ha kereskedelmi banknál bonyolítjuk le az ügyletet, akkor számolnunk kell a számlavezetési díjjal. Ezt az Államkincstárnál nem kell fizetni.

Emellett érdemes felkészülni arra az eshetőségre is, amikor a megvett értékpapírokat idő előtt vissza kell váltanunk, hisz előfordulhat, hogy egy váratlan esemény miatt hirtelen szükségünk van a befektetett pénzre. A veszteség ilyenkor a bankoknál többnyire 1 és 3 százalék között mozog, míg az Államkincstárnál ez az arány mintegy 1 százalék.

Persze a többség ritkán tér be az Államkincstárhoz, talán emiatt pedig néhányan tartanak is attól, hogy ott miként zajlik az ügyintézés. Pedig az ügymenet kísértetiesen hasonlít ahhoz, amit a bankfiókoknál is tapasztalhatunk: az Államkincstárban is ügyintézők segítenek nekünk, akik a felmerülő kérdéseket szívesen megválaszolják.

Hogy segítsünk eligazodni a különféle állampapírok tengerében, összegyűjtöttük, hogy a legnépszerűbb termékeknél egy-egy megvizsgált lejárati dátum mellett milyen hozamra számíthat. 

Név

Lejárat dátuma

Éves hozam (%)*

Egyéves Magyar Állampapír K2020/36

2020.09.10.

3

Magyar Állampapír Plusz N2024/14

2024.09.09.

6

Babakötvény 2038/S

2038.02.01

5,8

*szeptember 3-ai jegyzési nap esetén, feltételezve, hogy az állampapírt a lejárat dátumáig megtartjuk

visszahívást kérek
Visszahívást kérek
bezárás
Visszahívás kérése
A böngészője elavult!

Frissítse vagy cserélje le a böngészőjét. A böngészőm frissítése

×