Jön az év vége: ön hogy áll a szabadnapokkal?

Sokfélék vagyunk, de a fix munkaidőben dolgozó embereknél alapesetben kétféle típust érdemes megkülönböztetni: az egyik mindig igyekszik spórolni a szabadságával, a másik pedig már a nyár közepén vagy vége felé kifut az egész éves keretből. Nézzük a szabadságolás legfontosabb szabályait dióhéjban!

Szabadság

Nem árt először is tisztában lenni azzal, hogy az év elején, illetve az adott pillanatban mennyi szabadság jár nekünk. Az utóbbi kérdés megválaszolására egy nagyon egyszerű módszer létezik, hiszen a szabadsagkalkulator.bankkalkulator.hu oldalon is pár kattintással ellenőrizni tudjuk. A szabadnapok számát megnézhetjük a legutolsó fizetési papírunkon is: jellemzően az átutaláskor vagy a kifizetéskor kapott havi kimutatásunkon kötelező feltüntetni az adott hónap végén kivehető szabadnapok, illetve kivett és a fel nem használt, de fizetett betegszabadságok napjainak a számát. Ezek azok a paraméterek, amelyeket a munkáltató cég pénzügyesei, könyvelője felvitt nekünk a bérszámfejtő programba, feltehetően helyesen, és ugyanitt láthatjuk az egész évre vonatkozó szabadnapjaink számát is.

A törvény csak a minimum követelményt szabja meg, ettől felfelé el lehet térni, igaz, ez a munkavállalók nagy részét nem érinti. Ugyanakkor az életkor után járó plusz napok mindenkire vonatkoznak, illetve a „kedvezményes” extra fizetett szabadnapok, hivatalos néven a pótszabadság rendszere is. Ezzel a három fő típussal a többség tisztában van: a gyermekek vagy a tanulmányaink után, illetve a saját és/vagy gyermekünk tartós egészségügyi problémái kapcsán járó kedvezményes napok számával. 

De nézzük először a hagyományos, 8 órás munkarendben mindenkinek járó alapszabadságot. Itt nagyon fontos részlet az is, hogy a 4-6 órás állásban (vagy akár napi 1-2 órában) bejelentetteknek napra pontosan annyi szabadság jár, mint a teljes munkaidőben dolgozóknak. Miért? Mert a szabadság napokban jár, napokban kell kiadni, és alapesetben nem változik a mennyisége a munkaidő-beosztás függvényében. (Más kérdés, hogy aki napi 4 órában van bejelentve, annak nyilvánvalóan a napi 4, nem a napi 8 órás bérét fizetik a szabadság alatt, és így tovább.) 

Az úgynevezett alapszabadság 2019-ben mindenkinek egységesen 20 munkanap, melyhez pótszabadság jár annak függvényében, hányadik életévünket töltjük adott naptári évben. 

életkor (év)

pótszabadság (nap)

28

2

31

3

33

4

35

5

37

6

39

7

41

8

43

9

45

10

 A 16 éven aluli gyermekek utáni pótszabadság mértéke alapesetben egy gyermek után 2 nap, két gyermek után 4 nap, 3 vagy több gyermek után pedig 7 nap. Fogyatékkal élő gyermekenként még két nap jár, illetve ha a dolgozó legalább 50%-ban egészségkárosodott, akkor neki további 5 nap pótszabadság jár. Gyakori az „apaszabadság” is: ennek mértéke gyermek születésekor 5, illetve ikreknél 7 nap. (Érdekesség, hogy a központi hivatalokban dolgozó apáknak további extra napok járnak a gyermekek születésekor, és számos további extra szabadnapot fogalmaz meg a 2018. évi CXXV. törvény.) 

Ne feledjük azt a szabályt sem, hogy ha valaki év közben kezd, vagy nem egész évet dolgozik le egy helyen, akkor neki arányosan kevesebb szabadnap jár az új helyen. Szabadságkalkulátorunkkal ezt az esetet is könnyen kiszámolhatja. A régi helyen kilépéskor arányosan elszámolják (kifizetik) a ki nem vett szabadnapokat, vagy sok helyen ennyivel lecsökkentik a felmondási időt.

Különleges esetet jelentenek az igazolt szabadnapok, például tanúkihallgatás vagy kötelező jellegű orvosi vizsgálat idejére, amelyek nem a fizetett szabadság terhére kell, hogy történjenek. (Más lapra tartozik a sima, betegséggel összefüggő orvosi vizsgálat, ahol a betegszabadság terhére „írja ki” az orvos a munkavállalót.) 

Érdemes megjegyezni, hogy a próbaidő alatt a munkaadó nem köteles szabadságra engedni a dolgozót. A korábbiakhoz képest szigorúbb a szabadság kiadása is: a próbaidő letelte után a munkavállaló a törvény szerint összesen 7 napnyi szabadságáról dönthet maga, melyet két részletben kérhet ki. A többi napról a munkaadó döntheti el – a munkavállaló előzetes meghallgatása után –, mikor adja ki. Ezekről a szabályokról a 2012. évi I. számú Munka törvénykönyve rendelkezik, mi a 2019. október 1-jén érvényes jogszabályt vettük alapul cikkünk megírásához. 

Ne feledje, pár kattintással Ön is ellenőrizheti, hogy mennyi szabadsággal számolhat idén:

visszahívást kérek
Visszahívást kérek
bezárás
Visszahívás kérése
A böngészője elavult!

Frissítse vagy cserélje le a böngészőjét. A böngészőm frissítése

×