A plasztikok mára meghódították a világot. Jelenleg a forgalomban lévő bankkártyák száma meghaladja a 14 milliárdot. A nemzetközi mezőnyben hazánk pedig arányaiban nem is áll rosszul: a lakosságnál ugyanis több mint 8,5 millió kártya van. A készpénznek azonban még korai lenne készíteni a koporsót.
Napjaink trendjei
A kiskereskedelmi vásárlások mintegy három-negyedét még mindig készpénzzel intézzük. Kártyával a magyaroknak csak a 26 százaléka fizet rendszeresen. Az érmék és a papírbankók főleg vidéken tartják jól magukat. Hogy ennek mi az oka? A hazai elektronikus pénzforgalmi rendszer az elmúlt pár évben elképesztő fejlődésen ment keresztül, viszont a falvakban a kisboltok, a fodrászatok, az éttermek és más szolgáltató egységek túlnyomó részénél még mindig nem lehet kártyával fizetni. A helyzet szerencsére javul. Tavaly országszerte már 110 ezer üzletben volt POS terminál (Point of Sale-Terminals: az üzletekben és egyéb elárusítóhelyeken felszerelt terminálok), úgy hogy ez a mutató három éve még csak 85 ezren állt.
Ám nem csak az üzletekben fizetünk szívesen fizikai pénzzel: a magyarok két-harmada a közüzemi számlákat is bankjegyekkel rendezi.
A készpénzhasználat a fiatalok, tehát a 18 és 25 év közöttiek körében is kifejezetten népszerű. Már csak azért is, mert ebben a korosztályban sokan még a szülői zsebpénzből élnek, amelyet rendszerint nem egy számlára, hanem kézbe kapnak.
Mi szól a kártyák mellett?
A magyarországi helyzet igen csak sajátos, hisz az elmúlt időszakban a bankkártyás és a készpénzes fizetések száma is folyamatosan nőtt. Sokan csak megszokásból használják a bankjegyeket a kártyájuk helyett: kevesebb, mint az emberek harmada zárkózik el mereven a készpénzmentes élettől és nyitott a bankkártya használatára.
Hogy ez miért jó hír?
Mert a készpénzforgalom állami szinten roppant költséges: az érmék és a bankók legyártása, szállítása és őrzése évi több százmilliárd forintba kerül az országnak. Az elektronikus fizetés ráadásul praktikusabb és biztonságosabb is. Hisz a kártya amellett hogy viszonylag kevés helyet foglal, lopás esetén könnyen letiltható, így rablás esetén se éri a komoly kár a tulajdonost. Persze az is igaz, hogy pár éve, ha megtörtént a baj, a kártyák letiltása komoly összegbe került (volt, hogy a díj mértéke a 10 ezer forintot is elérte). Ám időközben a helyzet sokat javult. A legtöbb pénzintézetnél ma már az ügymenet teljesen díjmentes. Csak a pótlásánál kell egy kisebb összeget fizetni.
Persze a készpénznek is megvannak a maga előnyei: és nem csak az, hogy jószerivel bárhol elfogadják. A közvélemény-kutatásokból kiderül, hogy a hagyományos fizetőeszköz sok embernek segít spórolni. „Ha keskenyedik a tárcám már tudom, hogy nem szabad annyit költenem” – szól a gyakran elhangzó érvelés.
A szakemberek viszont hosszútávon így is a készpénz-használat visszaszorulására számítanak. Már csak azért is, mert a plasztik az idő múlásával egyre praktikusabb lesz. A várakozások szerint a kártya-elfogadóhelyek száma például idén is jelentős mértékben fog növekedni.
