Felejtsük el (még) a lekötött betétet!

Egyelőre semmi jele nincs annak, hogy a bankok komolyabb erőfeszítéseket tennének azért, hogy az ügyfelek számára érdemi betétkamatot fizessenek – ez persze érthető is, hiszen így is óriási pénzeken ülnek, amiből bőven tudják finanszírozni az egyre erősebb hitelkihelyezést is.

A Magyar Nemzeti Bank szeptember végi adatai szerint a lakossági lekötött betéti átlagkamat 0,01 százalékkal 0,27 százalékra tovább csökkent, míg egy éve még „izmos” 0,39 százalékos kamatot fizettek a pénzintézetek a betéteseiknek. Ilyen kamatszintekért jórészt nem éri meg még az a fáradtság sem, hogy a bankba zarándokoljon az ember, vagy felmenjen a netbanki oldalakra és lekösse a pénzét. Mindez visszaköszön abban is, hogy a lekötött betétek állománya történelmi mélypontra zuhant: a lakosság csak 191,4 milliárd forintnyi betétet kötött le szeptemberben – 2013 januárjában még 1000 milliárd forint feletti pénzt toltak be így a pénzintézetekhez.

Bankban vett állampapír 

Aki érdemi kamatot akar kapni a pénzére, az az állampapírok felé tendál. Az 5500 milliárd forintot meghaladó lakossági állampapírállomány közel kétharmadát ugyanakkor, a bankokon keresztül vásárolták az ügyfelek, ami azt jelzi, hogy ez a pénz sem ment ki szigorúan a banki körből. Viszont, ha a pénzintézetek megszorulnának, azaz forrásra volna szükségük, akkor, amint érdemi kamatokat kezdenének el kínálni a lakossági ügyfeleknek, az addig rövid futamidejű állampapírba ülő állomány jó része könnyen újra megjelenhetne a lekötött betétek oldalán. 

Számlán hagyott pénz 

De mégsem ez lehet a fő forrása a lekötött betétek egyszer majd felfutó állományának, hanem az az 5635 milliárd forint, ami lekötés nélkül a lakossági folyószámlákon parkolt szeptember végén. A mentalitásból itt egyértelműen visszaköszön az előbb már említett tétel: ha ekkora kamatot fizetnek, akkor nem vesződik a magyar és inkább a 0,01 százalékos „kamatot” kínáló folyószámlán tartja a pénzét. Fontos tudni, hogy a magyar jogszabályok nem engedik a negatív kamatot a lakossági körben, főleg ennek köszönhető, hogy nem mínusszal kezdődnek egyes banki ajánlatok. Az már más kérdés, hogy a sor végén a banki költséget és a tranzakciós illetéket felszámolva már a lekötött betéteknél is mínuszba fordul a számláló, azaz kevesebb pénzt vehetünk fel, mint amit a bankra bíztunk – de legalább azzal vigasztalhatjuk magunkat, hogy a mosolyogtatóan alacsony kamatadóból az állam sem dőzsölhet. 

Nehéz megverni a jegybanki kamatot 

A fentiek után körül nézve a banki betéti ajánlatok között egy másik trend is egyértelmű. A komoly, nagy lakossági pénzintézetek valóban minimális erőfeszítést sem tesznek azért, hogy lekötött betéteket csábítsanak magukhoz. A lekötést kereső ügyfelek így a kisebb pénzintézetek ajánlatait kell, hogy böngésszék, ahol a betétekre kínált „attraktív” kamat az ügyfélszerzés eszközeként funkcionál. Persze más kérdés, hogy a lekötött betéti ajánlatokat leső összegek tipikusan „forró pénznek” számítanak, azaz a következő lekötési időszakban – ha nem találnak újabb kedvező ajánlatot az adott banknál – tovább állnak. A 3 hónapos lekötések terén a Gránit, az NHB és a Magnet Bank ajánlatai kínálnak a jegybanki alapkamatnál – 0,9 százaléknál – nagyobb kamatot, de hosszabb futamidőre sincs tolongás (és nagybank) az ajánlati körben, amely a Sopron Bankkal és a Cetelem egy betéti ajánlatával egészül ki.

visszahívást kérek
Visszahívást kérek
bezárás
Visszahívás kérése
A böngészője elavult!

Frissítse vagy cserélje le a böngészőjét. A böngészőm frissítése

×