Egyre többen gyűjtik a különleges érméket

Napjainkban egyre többen gyűjtik kedvtelésből a kereskedelmi forgalomban is lévő, szép, különleges fém pénzeket, mert azok emléket állítanak egy-egy eseménynek, illetve azért is, mert tulajdonosaik remélik, később sokat fog érni az adott érme.

Numizmatika

Ajándéknak is kiváló 

Akinek van szerencséje olyan embert ismerni közelről, aki a numizmatika (Pénzzel és pénztörténettel foglalkozó tudományág, amely a történelem segédtudománya - írja a wikiszotar.hu) szerelmese, az tudja, egyáltalán nem olcsó érdeklődési körről, hobbiról van szó. Viszont az a jó hír, hogy ha nem tudunk az illetőnek mit ajándékozni a különféle ünnepekre, akkor nem nagyon kell gondolkodni, csupán arról kell puhatolózni nála, hogy éppen melyik, hőn áhított érme nincs még a birtokában. 

Kínálatból pedig nincs hiány. Plakátokon, webes hirdetéseken keresztül gyakran találkozhatunk effajta reklámokkal, ebből kifolyólag is, egyre több az olyan, amatőr érdeklődő, aki a pénzforgalomba került, különleges érméket gyűjteni kezdi, mert felfigyel a reklámokra, illetve megtetszik neki a keze ügyébe kerülő érme. 

Fellendült a gyűjtési kedv 

Az elmúlt négy évben folyamatosan növekszik az értékesített emlékérmék mennyisége - tudta meg a bankkalkulator.hu a Magyar Pénzverő  Zrt. illetékeseitől. Sokan a gyűjteményük gyarapítására, sokan ajándékozási céllal vásárolnak. A vásárlók egy része visszatérő vevő, zömük eleve éremgyűjtő, de egyre több az új vásárló is, amely alátámasztja az éremgyűjtési kedv fellendülését.

Kérdésünkre válaszolva elmondták, ez többek között annak is köszönhető, hogy 2014 óta a Magyar Nemzeti Bank a nemesfém emlékérmék olcsóbb, színesfém változatait is kibocsátja, ugyanazzal az érmeképpel, ugyanolyan átmérőben. Egy standard 10000 forintos, 38 mm átmérőjű ezüst emlékérmének például 2000 forintos címletben készül a színesfém változata. Ez kedvez azoknak a gyűjtőknek, akik anyagilag kevesebbet tudnak az éremgyűjtésre fordítani, de az olcsóbb színesfém változatokkal tudják folytatni a korábban megkezdett gyűjtői sorozataikat. De az eladott darabszám emelkedéséhez az is hozzájárul, hogy az ezüst emlékérméket a kibocsátásuktól számított három hónapig, a színesfém változatokat pedig egy évig a rajtuk szereplő névértékkel azonos áron értékesíti az érméket gyártó, és elsődlegesen a jegybank megbízása alapján forgalomba hozó Magyar Pénzverő Zrt. A névértékkel azonos áron történő vásárlás csökkenti a vevői kockázatot, mivel az emlékérméket a Pénzverő a rajtuk szereplő névértéken vissza is váltja. 

A forgalmi pénzérmék emlékváltozatai az úgynevezett normál pénzforgalmi csatornákon keresztül - például bankfiókok, kiskereskedelmi üzletek, postahivatalok útján - jutnak el a lakossághoz. Egyre nagyobb számban teszik félre az ilyen pénzérméket, hiszen mindegyiken valamilyen fontos esemény, rendezvény szerepel, amely az érméket érdekessé teszi és kiemeli a normál, fizetésre használatos érmék közül. A forgalmi érmék emlékváltozatainak a gyűjtése kis anyagi ráfordítást igényel, hiszen sok esetben visszajáró apróként jutnak hozzá az emberek. Miután észlelik, hogy a szokásostól eltérő az érmekép, félreteszik ezeket az érméket. Különösen a gyerekek között tapasztalható, hogy egyre népszerűbb az éremgyűjtés ezen formája, amely hosszabb távon akár a nagyobb értéket képviselő klasszikus emlékérmék gyűjtésére is ösztönzőleg hat. 

A nagy "klaszikusok" 

Forint címletű emlékérmék 1948 óta készülnek, előbb a Pénzügyminisztérium, majd 1968 óta kizárólag az MNB jogosult a kibocsátásukra. Az emlékérmék között a "nagy klasszikus" az 1966. évi Zrínyi Miklós emlékérme-sor, amely a szigetvári hős halálának 400. évfordulójára jelent meg - tudtuk meg a Magyar Pénzverő  Zrt.-től. Két ezüst és három arany érme alkotja a sorozatot összesen, az érmék összesített névértéke 1675 forint, a mai piaci áruk ugyanakkor meghaladja a 3 millió forintot. Ehhez az értéknövekedéshez az is hozzájárult, hogy a legnagyobb címletű, 1000 forintos arany mindössze 330 példányban jelent meg. Az eltelt évek alatt számos, nagyobb példányszámú emlékérme is keresetté vált, idén például a Mátyás emlékév tiszteletére kibocsátott 20 000 forintos címletű ezüst és 2000 forintos címletű színesfém változata mindössze egyetlen hónap alatt fogyott el, pedig mindkét típusból 5-5 ezer darab készült. De ide sorolhatjuk a forint 70 éves fennállása előtt tisztelgő 2016-os ezüst emlékérmét, vagy a legutóbbi labdarúgó világbajnokságra kibocsátott emlékérmét is. 

- Általánosságban megállapítható, hogy minél többeket "szólít meg" egy emlékérme a tematikájával, minél többen érzik magukhoz közelinek a rajtuk megjelenített eseményt, annál gyorsabban válnak az érmék maguk is népszerűvé - közölte a Magyar Pénzverő  Zrt. 

Az elsőérmék "születése" 

A legkorábbi emlékérméket uralkodói jubileumok vagy egyéb, az uralkodóhoz köthető jeles események alkalmából adták ki, mivel a pénzverés uralkodói monopólium volt - írja a wikipedia.org. 

Az emlékérmék sorát 1948-ban az 1848-49-es forradalom és szabadságharc centenáriuma tiszteletére megjelent ezüst érmesor nyitotta meg - olvasható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján. Az első magyar nyelvű emlékérmét 1878-ban verték a selmecbányai II. József altárna áttörése alkalmából, ami akkor kiemelkedő műszaki teljesítmény volt.

Az elsősorban numizmatikai célú emlékérme-kibocsátás 1968 óta vált rendszeressé. 

Jelenleg az emlékérme-kibocsátást a Magyar Nemzeti Bank végzi, a gyártás a Magyar Pénzverő Zrt. üzemeiben történik. Az érme témáját, külső javaslatokat is figyelembe véve, az MNB szakértői választják ki. A műszaki paraméterek meghatározását (méret, anyag, gyártástechnológia) követően az éremkép terveinek elkészítésére zártkörű pályázat keretében, témánként 3-5 éremművészt kérnek fel. 

Az emlékérmék anyagukat tekintve általában aranyból, ezüstből készülnek, de 1980 óta nem nemesfém emlékérméket is kibocsát a jegybank. Többségük kétféle kivitelben készül, verdefényes (brilliant uncirculated vagy BU) és tükörfényes (proof vagy PP) technológiával. 

A Magyar Nemzeti Bank 1993-ban kezdte meg az anyagában korszerű, megjelenésében egységes forgalmi érmesor kibocsátását, amelyhez 1996-ban csatlakozott a bicolor 100 forintos, 2009-ben pedig a bimetál 200 forintos érme. A sorozat címle­teinek előlapján 2012-től a „MAGYARORSZÁG” felirat olvasható, valamint Magyar­ország címere, illetve egy-egy magyar vonatkozású motívum (védett magyar növény vagy állat, illetve a lakosság által megszavazott Lánchíd képe) látható. A „Magyar Köztársaság” feliratos érmék továbbra is törvényes fizetőeszközök. 

Az érmék hátoldalán az értékjelzés szerepel. Az érmék előlapját Kósa István, hátlapját Bartos István tervezte, kivétel a bicolor 100 forintos és a bimetál 200 forintos érme, amelynek mind az elő-, mind a hátoldala Kósa István munkája. 

Kiknek szól? 

Az emlékérme (a forgalmi érmékhez hasonlóan) a címletoldalon feltüntetett összeg erejéig törvényes fizetőeszköz, de általában már a forgalomba hozatal pillanatában magasabb a gyűjtői értéke.

Az emlékpénzérméknek két célcsoportja lehet: vannak a kifejezetten gyűjtők számára vert, forgalomba nem hozott (de törvényes fizetőeszköznek minősülő) emlékérmék, melyeket a kibocsátótól (központi bank, pénzverde) vagy érmekereskedőktől lehet megvásárolni, és vannak a forgalmi emlékérmék, amik rendszerint nagy mennyiségben, nem nemesfémből készülnek esetleg a forgalmi pénzek motívumainak felhasználásával. Művészeti szempontból az emlékérmékhez hasonló, de értékjelzéssel, forgalmi értékkel nem rendelkező alkotás neve érem.

Bár az emlékérmék törvényes fizetőeszköznek minősülnek – a jegybank, mint kibocsátó a fizetési forgalomban való használatukat kifejezetten kerülendőnek, a pénzforgalmat zavaró hatásúnak tartja. Az emlékérmék  – egyedi kivitelezésük és korlátozott példányszámuk mellett – épp azáltal képesek megőrizni magas presztízsű értékközvetítő szerepüket, hogy nem részesei a mindennapos fizetési műveleteknek. 

A közelmúltban ezeket bocsátották ki

A 2018-as évben, legutóbb az alábbi érmék kerültek kereskedelmi forgalomba:

- A Mátyás király Emlékév tiszteletére, nagyméretű ezüst és színesfém emlékérme, 20 000, illetve 2000 forintos névértékkel.

- A „450 éves az unitárius egyház” megnevezéssel 10 000 forint névértékű ezüst és 2000 forint névértékű színesfém emlékérme, az egyetlen magyar alapítású egyház 450 éves fennállásának alkalmából, valamint a vallásszabadságot hirdető tordai országgyűlés emlékére.

- „Az első világháború befejezése” megnevezésű, 10 000 forintos címletű ezüst és 2000 forint névértékű színesfém emlékérme a magyar katonák hősies helytállása, áldozatvállalása előtt tiszteleg, a Nagy Háború befejezésének centenáriumán.

- Hevesy György tiszteletére 5000 forint névértékű ezüst és 2000 forint névértékű színesfém emlékérme. A különleges, ovális alakú emlékérmék a 2012-ben indult magyar Nobel-díjasokat bemutató sorozat 5. tagjaként, a Szent-Györgyi Albert, a Wigner Jenő, a Bárány Róbert, valamint a Zsigmondy Richárd előtt tisztelgő emlékérméket követik a sorban. A kibocsátás apropóját az adja, hogy 75 évvel ezelőtt ítélték Hevesy Györgynek a kémiai Nobel-díjat, „az izotópok indikátorként való alkalmazásáért”. 

Néhány tipp kezdő gyűjtőknek

Egy lelkes kezdő éremgyűjtőnek azt ajánlja a penzvero.hu, hogy a gyűjtést egyszerű gyűjtői tematika köré építve kezdje meg. A Magyar Pénzverő Zrt. hivatalos honlapjának szakértői szerint egy gyűjtemény megalapozásának legkönnyebb és leggazdaságosabb módja a hazai forgalmi pénzek rendszerezése, például évjáratra, típusokra, vagy éremsorokra bontva. Később érdemes "szakosodni", mondjuk egyes földrajzi régiókra kiterjeszteni a gyűjtőkört, vagy olyan univerzális gyűjtőtémát választani, mint "a világ sportérméi" vagy "veszélyeztetett állatvilág", esetleg "modern érmék", stb.

visszahívást kérek
Visszahívást kérek
bezárás
Visszahívás kérése
A böngészője elavult!

Frissítse vagy cserélje le a böngészőjét. A böngészőm frissítése

×