Egészségpénztárak használata

Ki ne szeretne 20 százalékkal olcsóbban vásárolni? A diszkontáruházakban, élelmiszertermékeknél, divatcikkeknél, műszaki cikkeknél vagy autóknál kifejezetten keressük az akciókat, a jobb ajánlatokat. Arra azonban ritkán gondolunk, hogy a sok-sok ezres gyógyszertári számlánkból, a sok tízezres fogorvosi vagy magánorvosi számlából, esetleg mondjuk egy munkahelyi gyógypapucs, illetve akár a gyerek tanszereinek, beiskolázási költségeinek árából is könnyedén visszakaphatjuk a vételár egyötödét. Mutatjuk, mi a megoldás.

Egészségpénztár

Ezek után már csak az a kérdés, hogy hogyan spórolhatunk 20 százalékot? Egy régi-új kulcsszó itt az egészségpénztár, amit sokan ismernek, sokan használnak, de sajnos megint sokan mások nem élnek ezzel a remek lehetőséggel. Mi több, fél-egymilliós kategóriában még befektetési termékként is jók ezek az egészségpénztári számlák, a kapcsolódó, fizetésre alkalmas kártyák. Miért? Mert a kedvezményekkel együtt a mai banki kamatok sokszorosával, manapság jellemzően tíz százalék körüli éves hozammal vehetjük ki a pénzt. Ráadásul a történet egyúttal szuper-biztonságos is, mert az egészségpénztárak döntően bankbetétben és állampapírban tartja a pénzünket és a pénztárak felügyeletét a Magyar Nemzeti Bank látja el, tehát közel állampapír, vagy bankbetét szintű biztonságban van (lesz) az ide befizetett pénzünk. 

Melyiket kerüljük el?

Ha még nem hallotta ezeket az egészségpénztár neveket, akkor a rend kedvéért felsoroljuk a nagyobbakat: MKB (MKB Pannónia), Prémium, Tempo, OTP, Vitamin, Vasutas, Medicina vagy Generali. Amikor választunk, akkor érdemes a következőkre figyelemmel lenni: elsősorban a kezelt vagyon nagyságát és a taglétszámot nézzük, és a legkisebbeket inkább kerüljük el. Hacsak valami meggyőző akciót nem hirdetnek, illetve egy erős banki-pénzügyi csoport nem áll a hátterükben. 

Mennyit érdemes betenni?

A szabályozás első hallásra összetettnek, sőt, bonyolultnak tűnik, de szerencsére a könyvelés, a bárszámfejtés rendszerint elintézi helyettünk. Nekünk csak arra kell figyelnünk, ha gyógyszerekre, fogászati, bőrgyógyászati, más magán-orvosi kezelésre költünk, akkor a kártyánkkal fizessünk, vagy kérjünk számlát a kiadásunkról.

Nagyobb, tervezett egészségügyi kiadások előtt, vagy a fent említett befektetési cél esetén pedig előre befizethetünk egy nagyobb, legalább 75-150 ezer forintos éves összeget. Ezt persze azután elkölthetjük, de éppen ez a befizetés szükséges ahhoz, hogy a következő évi adónkból leírhassuk majd a 20 százalékot. 

Kinek ajánlható, kinek nem?

Fontos, hogy a 2019-ben beérkező befizetéseket csak a 2020-as adónkból írhatjuk majd le, így elsősorban azoknak érdemes ilyen tagságot kiváltani, akik még nem nyugdíjasok, illetve nem 1-2 évre vannak a nyugdíjtól (és nyugdíj mellett majd nem terveznek munkahelyen dolgozni), mert a kedvezmény csak a fizetendő adóból jár. Azaz nyugdíjasok és egész KATÁ-s, havi 50 ezer forintokat fizető egyéni vagy társas (kényszer)vállalkozók számára kevéssé vonzó ez a forma. Ugyanígy, a gyermeket mostanában nem tervező, kevés egészségügyi költéssel rendelkező fiatalok (25-30 év alattiak) számára sem ideális. Mindenki másnak viszont igen, és közel sem csak akkor, ha a munkáltató biztosít ilyen kártyát. Vagy, ha biztosít is, érdemes lehet további befizetésekkel kiegészíteni azt! 

A munkaadó is adhatja

Az adózási szabályok némiképp változtak 2019-tól az egészségpénztári szektorban, de ez a munkaadói juttatásokat érinti, ahol a lényeg, hogy az egészségpénztárba szánt pénzt a dolgozóknak csak bérként adózva fizethetik ki. Ez azt jelenti, hogyha a munkaadó közel 141 ezer forintot fizet be, akkor a tavalyi 100 ezer helyett a dolgozó csak 77,3 ezer forintot kap meg közvetlenül, további szűk 15,5 ezer forinthoz csak adókedvezmény formájában jut hozzá, és még így is 92,8 ezer forintja marad csak a 2018-as 100 ezerrel szemben. Vélhetően azonban a legtöbb munkaadó felkerekíti az összeget legalább úgy, a munkavállaló az adókedvezménnyel együtt számolva megkapja ugyanazt az összeget, mint korábban – már ahol megmarad ez a forma és nem építik azt be a fizetésekbe. 

Minimálbér mellett megéri?

Ha már a fizetéseknél tartunk. A minimálbéres és az ahhoz közel kereső, különösen gyermekek után adókedvezményt is érvényesítő dolgozóknak sem biztos, hogy megéri az egészségpénztár, mert lehet, hogy nincsen vagy kevés az az adó, ami után az adókedvezménnyel élhet. Bruttó 200 ezer forint alatti jövedelemnél, különösen, ha több gyerek is van, mindenképpen egy online kedvezménykalkulátort érdemes megnézni, illetve a bérszámfejtővel, a HR-essel, vagy könyvelővel egyeztetni arról, van-e akkora adóalap, amiből már a kedvezmény érdemben levonható!

A fenti bruttó 200 ezer forintos bér és két 18 év alatti esetén ugyanis nem lesz SZJA, így nincs miből leírni a 20 százalékot, illetve ugyanennyi bérnél és egy gyermeknél is csak évi 240 ezer forint, azaz a lehetséges 150 ezer forintos kedvezményből csak 48 ezer forintot tudunk érvényesíteni. Azaz havi négyezer forintért (amit egy év csúszással kapunk vissza) nem biztos, hogy érdemes lesz az egészségpénztári tagságot kiváltani. Ám legalább 250-300 ezer forintos havi bruttó bér és legfeljebb egy-két kisgyermek esetén remek spórolási lehetőséghez jutunk ezzel a konstrukcióval.

visszahívást kérek
Visszahívást kérek
bezárás
Visszahívás kérése
A böngészője elavult!

Frissítse vagy cserélje le a böngészőjét. A böngészőm frissítése

×