Bezzeg régen minden milyen olcsó volt… vagy mégsem?

Rengetegen követik el azt a hibát, hogy a régebbi, pár forintos árakat anélkül értelmezik, hogy az akkori fizetésekkel hasonlítanák össze azokat. Mi most megtettük ezt – igen meglepő számokat mutatunk be!

90-es évek

Rövidesen végérvényesen elvesztik értéküket a húsz esztendeje forgalomból kivont pénzek, a legendás barna, Széchenyi Istvánt ábrázoló ötezres, a zöld, Bartók Bélát ábrázoló ezres és a lila Ady Endre képével díszített ötszáz forintosok. A Magyar Nemzeti Bank ugyanis már csak néhány hónapig váltja át névértéken a régi bankókat: az ötezrest július 26-ig, míg a „Bartókot” és az „Adyt” augusztus 30-ig még teljes névértéken beváltja az MNB a lakossági pénztárában. 

Bezzeg régen?! 

E friss információ kapcsán érdemes felidézni, hogy valamirevaló pénzügyi szakértők, vagy egyszerűen csak közgazdasági szemlélettel megáldott átlagpolgárok általában a „hajukat tépik”, amikor a mindennapi emberek arról beszélnek, hogy minden milyen drága lett. Bezzeg 20-30 vagy 40 évvel ezelőtt milyen kevés pénzt kellett kiadnunk akár termékekért, akár szolgáltatásokért – hangzik el olyan gyakran. Nominális értékben, azaz számszerűen az évtizedekkel ezelőtti pár forint, vagy pár száz forint ma kevésnek tűnik, de a legtöbben ezen a téren nem a lényeget nézik. 

Hogyan számoljunk? 

A lényeg az, hogy egy kiló kenyérért, egy liter benzinért, vagy egy televízióért hány percet, hány órát kellett dolgozni anno és most. Ez ad igazi, tényszerű összehasonlítási alapot, nem az, hogy annak idején egy zöld Bartók ezresért, vagy egy lila ötszázasért mennyi mindent lehetett venni, míg egy mai ötszázas, vagy ezres milyen keveset ér.

Anno, 1998-ban például a nettó átlagkereset havi 45,7 ezer forint volt, a mai érték kevesebb, mint ötöde! A rendszerváltás évében pedig ez az összeg 8165 forint volt, szemben a mai, családi kedvezménnyel számolt, közel 240 ezer forintos értékkel: ez csaknem harmincszoros (29,4-szeres) szorzó. Tehát a 30 évvel ezelőtti Ady ötszázas ma mintegy 14700 forintos vásárlóértéket jelent, a Bartók ezres pedig hozzávetőleg 29400 forintot érne mai áron. 

Műszaki olcsóság 

Közelítsük meg a témát másfelől is: egy tojás 1989-ben 3-4,5 forintba került, ami a fenti 29,4-es szorzóval kiszámítva 88-132 forintot jelent darabonként. De még meredekebb az összehasonlítás a műszaki cikkeknél: egy „kőkori” színes tévé, egy 51 centiméteres Samsung 34900 forint volt 1989-ben, ami mai forintban kifejezve nem kevesebb, mint 1,026 millió forintot jelent! Ezért a pénzért ma a boltban 17 darab, egyenként is egy méteres képátmérőjű, lapos képernyős tévét lehet venni.

A benzin árára is mindig panaszkodunk, és emlegetjük, hogy milyen jó volt a helyzet régen. A rendszerváltás után, még jóval a taxisblokád áremelése előtt, 36 forint volt egy liter benzin, ami a fenti szorzóval 1058 forintos benzinárat ad, több, mint 2,5-szer annyit, mint most, amikor a 400 forint körüli ár miatt szomorkodunk. 

A „háromhatvanas” kenyér legendája 

A felsorolást még hosszan folytathatnánk, persze kivételek mindig akadnak. Az építőipari szakmunka, vagy egyes szolgáltatások például arányaiban is drágábbak lehetnek, illetve ott van az a milliónyi ember, aki anno elveszítette a munkáját, biztos egzisztenciáját – ők korábban akár az átlagkereset felett is kereshettek, jelenleg pedig szerény nyugdíjból élnek. Ettől azonban még a legendás „háromhatvanas” kenyér például kifejezetten drágább volt a hatvanas években, mint ma a 220-250 forint körüli árral, az akkori árakat ugyanis már legalább 100-as szorzóval kell számolni, tehát a 3 forint 60 filléres, államilag erősen támogatott kenyér is legalább 360 forint volt, ha mai forintban akarjuk kifejezni az értékét. 

Nyugat vs. kelet

Ha hasonló ár-összehasonlítást akarunk végezni, nem kell a múltba utaznunk: nálunk sokkal jobban élő nyugat-európai országokban is vigyázni kell a túlzott optimizmussal. A fizetések természetesen a legtöbb esetben jóval magasabbak, ugyanakkor a lakások, szolgáltatások ára is ehhez igazodik, így mondjuk egy itthon jól kereső informatikusnak vagy akár szakmunkásnak már közel sem minden esetben éri meg a tudásán aluli külföldi munka. 

visszahívást kérek
Visszahívást kérek
bezárás
Visszahívás kérése
A böngészője elavult!

Frissítse vagy cserélje le a böngészőjét. A böngészőm frissítése

×