Akár a jegybank nevében is kaphatunk adathalász E-mailt

Az online csalásoknak, átveréseknek se vége se hossza. Legutóbb már a Magyar Nemzeti Bank nevével visszaélve is küldözgetnek körmönfont csaló-leveleket, amelyek veszélyeire maga az MNB hívta fel a figyelmet október vége felé.

Az adathalászat jó, találó szó, mégis kevesen gondolkodnak el a jelentésén. Eközben pedig sokan óvatlanok, amikor ismeretlentől elektronikus üzenetet kapnak. Különösen akkor, amikor nyereményt, előnyöket, pénzt ígérnek ismeretlenek, vagy magukat ismertnek kiadó, de valójában csaló ál-levelezők.

Vagy éppen csak egy ártatlannak tűnő „adategyeztetést” kérnek. Ám akad olyan verzió az ál-levelekből, amely azért kéri el a számla adatokat és a belépési kódokat, hogy könnyebben felderíthessék a jövőben az ügyfelet érintő esetleges csalási kísérleteket. A dolog ráadásul azért is trükkös, mert a feladó mezőben egy bank neve, logója, színei is visszaköszönhetnek. 

A fő szabályok

Két szabályt kell tehát előre bocsátani: az egyik, hogy ismeretlen banki, pénzügyi, vagy annak látszó leveleket töröljük olvasatlanul. Azok csatolmányát szigorúan tilos megnyitogatni. A levélben kérteket pedig igen óvatosan, nagy fenntartásokkal kell kezelni, ha fontosnak tűnik a levél, akkor az adott bank honlapját begépelve, vagy telefonon érdeklődve. A másik pedig, hogy a bank, a biztosító, vagy más, pénzt kezelő szervezet soha, semmilyen körülmények közt nem kér e-mailben, chatben vagy SMS-ben jelszavakat, számlánkhoz belépést, átutalást. Legfeljebb arra lehet utalás, hogy valaki lépjen be az internetbankba, majd tegyen ott ezt-azt, de a levélben ekkor sincsen link! Ha link van, akkor az adathalász támadás, és eltérített oldalakra mutat. Akár olyanokra, amelyek megszólalásig hasonlítanak a bank vagy épp a PayPal – és hasonló szolgáltatók – oldalára. 

Mit kell tenni?

Mit lehet tehát tenni? Az ilyen típusú üzeneteket haladéktalanul törölni kell, a kapott e-mail mellékleteket pedig semmilyen körülmények közt sem szabad megnyitni! Ha mégis megtörtént a baj, nem csak a rendszergazdát kell értesíteni, hanem az adott bankot, biztosítót is az eseményről. A telefonos ügyfélszolgálatot mindenképp fel kell hívni, vagy akár személyesen be kell menni a számlavezető intézménybe, hivatalosan jelezni, hogy áldozatok lettünk, ennek elmulasztásakor ugyanis mi is felelősök lehetünk a várhatóan bekövetkező számlacsapoláskor. 

Friss a veszély!

Már-már azt hinnénk, hogy 2018 végén kimúltak az ilyen régi típusú támadások, ugyanakkor újabban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nevével éltek vissza a digitális csalók. Az ügyfelek jelzései alapján többször azt tapasztalta az MNB, hogy ismeretlen csalók hamis elektronikus leveleket küldenek ki, megtévesztően az MNB nevében vagy annak „elvárásaira” hivatkozva, így próbálva magyar magánszemélyektől banki azonosítókat, pénzt kicsalni. Ám az MNB, ahogyan más pénzintézet sem, semmilyen esetben sem kér ilyen adatokat. Az ismeretlenek néha az MNB hivatalos elérhetőségeit is tartalmazó, az MNB által alkalmazott levelek formavilágához hasonló, ráadásul magyar nyelvű e-mailt küldtek ki. 

Mi az a nigériai csalás?

Ez esetben a jól bevált, úgynevezett „nigériai csalás” típust (más néven 419-es vagy nyugat-afrikai csalás) követték a bűnözők. Ennek lényege, hogy az ismeretlen levélíró azt állítja, hogy nagy örökséghez jutott, vagy más okból rengeteg pénz érkezik, érkezne hozzá, de ahhoz nem jut hozzá valamilyen ok miatt. Ezért eléggé jól hangzó összeget kínál jutalékként, ha a címzett segít hozzájutni a nagyobb összeghez. Ehhez pedig „csupán néhány adatát”, főként bankszámlaszámát, banki belépési adatait kérik csak el. A kitalált történetnek pedig még ma is van, aki felül, hiszen minimális munkával kellően nagy pénz ígéretét lebegtetik be ismeretlenek.

Ennek az e-mailes csalásnak létezik egy sokkal durvább, igazán arcátlan, fentebb már említett változata: a hamis levél tanúsága szerint a jegybank éppen azért kéri el az ügyfél adatokat, hogy „könnyebben felderíthesse a jövőben az ügyfelet érintő esetleges csalási kísérleteket”. 

A Facebook sem biztos!

Még kifinomultabb, amikor is közösségi oldalon, chat applikációkban, vagy akár társkereső megoldásokban jelölnek be minket olyanok, akiket soha nem láttunk, majd, ha visszajelöljük, és nem töröljük azonnal a felkérést, akkor digitális beszélgetésbe elegyednek velünk. Sokszor napokig, hetekig is dolgoznak, hogy bizalmunkba férkőzzenek. Ha úgy érzik, ez megvan, hamar előjönnek a legcifrább kérések, persze a legszínesebb történetekkel, amelynek egy végcélja van: pénzt kicsalni a palira vett áldozatokból.

A legfontosabb ez esetben, hogy igazán megbízható ismerősi ajánlás vagy – értelemszerűen nyilvános, forgalmas helyen, nappal megejtett – személyes találkozó nélkül soha senkit ne jelöljünk vissza, és személyes találkozás, vagy – külföldi ismerős esetén – legalább egy videótelefonálás nélkül legyünk nagyon-nagyon óvatosak mindenkivel, még akkor is, ha sokadik ismerősünk is ismerősei közt tudhatja az illetőt, hiszen ő is lehet gyanútlan áldozat. No persze egy megbízhatóbb ajánlás sem garancia mindenre, de ha a legkisebb gyanú ébred bennünk, akkor annak mielőbb járjunk utána.

visszahívást kérek
Visszahívást kérek
bezárás
Visszahívás kérése
A böngészője elavult!

Frissítse vagy cserélje le a böngészőjét. A böngészőm frissítése

×