A CSOK gyakran részletekben érkezik

Családi otthonteremtési kedvezményt, azaz CSOK-ot lakásvásárlás esetén egy összegben, építkezés és lakásbővítés esetén részletekben folyósítják számunkra. Akadnak azonban kivételek, lássuk mire figyeljünk oda, hogyan kössük meg az adásvételi vagy a kivitelezési szerződést, hogy az abban vállaltakat tartani is tudjuk.

CSOK

Kérelem benyújtásának határideje

Mielőtt a folyósításra rátérnénk, tudjunk róla, hogy a CSOK iránti kérelem benyújtásának is van határideje, ha a jogszabályi határidőig nem nyújtjuk be kérelmünket, utóbb már nem tarthatunk igényt a támogatásra. CSOK iránti kérelmet:

- új vagy használt lakás vásárlása esetén az adásvételi szerződés megkötését követő 180 napon belül kell benyújtani a hitelintézethez (előszerződés, szándéknyilatkozat nem számít),

- új lakás építése esetén a használatbavételi engedély (használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány, illetve egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtét, a továbbiakban az egyszerűség kedvéért használatbavételi engedély) megelőzően.

- bővítés esetén: építésiengedély-köteles bővítés esetén a használatbavételi engedély kiadását vagy a használatbavétel tudomásulvételét megelőzően, egyszerű bejelentéshez kötött bővítésnél a felépítés megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítvány kiállítását megelőzően kell kérni a CSOK-ot a hitelintézettől.

Önerő, hitel, CSOK: mi a sorrend?

Ma igényelve családi otthonteremtési kedvezményt, a 2000-es évek elejéhez képest kiforrottabb, a mindennapi élethez jobban alkalmazkodó feltételrendszerrel találkozunk.

A hitelintézettel megkötött támogatási szerződés minden főbb feltételt tartalmaz, így azt is, hogy a CSOK folyósítására hogyan és milyen feltételek fennállása mellett kerülhet sor. Ne csak aláíráskor, akkor is olvassuk át, ha kérdésünk merül fel. További tisztázandó pont esetén érdemes a folyósító pénzintézethez fordulnunk. A folyósításra meglehetősen világos szabályok érvényesek, ezeket vesézzük most ki.

  • Első az önerő

A támogatás folyósítása csak akkor kezdhető meg, ha a támogatott személy a CSOK-on és a hitelintézeti kölcsönön kívül saját erejét az új lakás építésére/ új vagy használ lakásvásárlásra/ lakásbővítésre felhasználta. Tehát minden forint önerőt (értsd: mindent, ami nem lakáscélú kölcsön és támogatás) igazoltan fel kell használnunk: be kell építenünk, vagy ki kell fizetnünk az eladó felé. Ezt követően kerülhet sor a CSOK és a lakáscélú kölcsön folyósítására, mely hol részletekben, hol egyösszegben érkezik.

  • Több hitelintézettől kért állami támogatás

Ha álmaink otthona megvalósításához több hitelintézettől többféle állami támogatást is igénybe veszünk, várhatóan mindegyik hitelintézet felé számlabemutatási kötelezettségünk lesz. Így előfordulhat, hogy CSOK-ot és támogatott lakáshitelt vagy lakástakarékpénztári megtakarítást, lakástakarék kölcsönt is felveszünk, de azt nem egyazon pénzintézettől igényeljük. (Bár lakástakarék szerződés állami támogatással újonnan már nem köthető, jelentős a korábban megkötött, még ki nem utalt, állami támogatást élvező szerződésállomány.)

Ilyenkor először a lakáskölcsönt nyújtó pénzintézet folyósít, majd ezt követően kerül sor a CSOK folyósítására. A CSOK jogszabály kiköti, hogy folyósítások során a hitelintézetek kötelesek együttműködni, valamint a másik hitelintézethez már benyújtott és általa letörölhetetlen jelzéssel ellátott számlákat elfogadni.

Lakáscélunkat CSOK és hitelintézeti kölcsön igénybevételével is megvalósíthatjuk, a CSOK-ot és a lakáskölcsönt két különböző hitelintézettől igényelve. Ilyen esetben a CSOK-ot folyósító pénzintézet felé be kell nyújtanunk a kölcsönt nyújtó bank által kiadott hitelígérvényt is. A kölcsön folyósítása ez esetben a CSOK folyósítását megelőzően történik.

Hány részletben érkezik a CSOK?

  • Új lakás vásárlásakor

Új lakóingatlan vásárlására a CSOK mindig egy összegben, az eladó részére kerül folyósításra. Ha olyan új otthont vásároltunk, mely a CSOK iránti kérelem benyújtásakor még építés alatt áll és még nem kapott használatbavételi engedélyt, a támogatásra vonatkozó banki szerződést ezen időszakban is megköthetjük, de folyósításra csak akkor számíthatunk, ha az ingatlan már megkapta a használatbavételi engedélyt.

A CSOK folyósításának számos feltétele van, új lakás vásárlása esetén többek között a teljes önerő megfizetésének igazolása és a számlabenyújtási kötelezettség – mely a teljes, ÁFA-s, telekárat is tartalmazó vételárat jelenti – teljesítése is. Új lakás vásárlásához CSOK szerződés akkor köthető, ha az új lakás a műszaki állapotára tekintettel – az ingatlan-értékbecslési szakvélemény alapján − a lakhatási igények kielégítésére alkalmas. Ha ingatlanunk még épült a kérelem benyújtásakor, úgy ezt a feltételt elegendő folyósításig teljesítenünk.

  • Használt lakás vásárlásakor

Használt lakóingatlan vásárlására csakúgy, mint újnál, egyösszegben folyósítja a bank a CSOK-ot, az eladó részére, a teljes önerő igazolt megfizetését követően.

  • Új lakás építésekor

Új lakóingatlan építésekor a folyósítás készültségi fokkal arányosan, utólagosan történik. Ez azt jelenti, hogy amekkora készültségi fokot elért az épülő házunk, összesen akkora részarány folyósítható számunkra a támogatásból. A hitelintézet minden egyes folyósítás előtt a készültségi fok feltételeinek teljesítését a helyszínen is – a számlabemutatással egyidejűleg – ellenőrizni köteles.

A CSOK utolsó részfolyósításához nem feltétlenül szükséges 100%-os készültségi fokot elérnünk, azonban a felépült ingatlannak használatbavételi engedéllyel és a lakáshatási igények kielégítésére alkalmas műszaki állapottal kell rendelkeznie. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy teszem azt 80%-os készültség mellett megkaphatjuk a teljes támogatást.

Ha a CSOK mellett kölcsönt is igénybe vettünk, erősen preferált a 100% közeli készültségi fok elérése, mert a bank az utolsó kölcsönrész folyósítása előtt vélhetően ismét ellenőrzi az ingatlan értékét, és ha az az alacsonyabb készültség okán jóval alul múlja az építés megkezdésekor vártat, akár pótfedezet bevonását is előírhatja.

Az új lakásépítés speciális esete, mikor egy már épülő, de még használatbavételi engedéllyel nem rendelkező, úgynevezett szerkezetkész ingatlant vásárolunk meg, és azt – az építési engedély nevünkre átírását követően – mint építtetők fejezzük be, így mi szerezzük meg a használatbavételi engedélyt. A folyósításra ekkor is készültségi fokkal arányosan kerül sor, utólagosan, ha teljesítjük a számlabenyújtásra előírtakat.

  • Lakásbővítéskor

Szinte szó szerint megegyezik a lakásépítéssel, annyi különbséggel, hogy építésiengedély-köteles vagy egyszerű bejelentéshez kötött bővítésről lehet szó. Ennek megfelelően a CSOK utolsó részfolyósításáig be kell mutatni a használatbavételi engedélyt, a használatbavétel tudomásulvételét igazoló vagy egyszerű bejelentés esetén a felépítés megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítványt.

  • Kivételek, amikor kizárólag egyösszegű folyósítás lehetséges

Léteznek olyan esetek, amikor kizárólag egyösszegben, a használatbavételi engedély benyújtását, a lakhatási feltételek helyszíni ellenőrzését és a teljes számlabenyújtási kötelezettség igazolt teljesítését követően történhet meg a támogatás folyósítása:

- Építőközösség esetén, amikor társasházat több magánszemély épít, és az építési engedély ezen magánszemélyek nevére szól.

- Ha a CSOK-kal kapcsolatos ügyintézés során nem személyesen járunk el, hanem mást hatalmazunk meg.

Lakásbiztosítást keres? Kattintson a www.netrisk.hu oldalra és hasonlítsa össze partnereink ajánlatait!

visszahívást kérek
Visszahívást kérek
bezárás
Visszahívás kérése
A böngészője elavult!

Frissítse vagy cserélje le a böngészőjét. A böngészőm frissítése

×