Új szabályok miatt drágulnak az építkezések

A jövő évtől szigorodnak a lakóházak hőveszteségre vonatkozó szabályai, három év múlva pedig az épületek energiaszükségletének negyedét megújuló energia­forrásból kell fedezni. 

A mostani energetikai szabályokkal jövőre lehet utoljára házat építeni, ugyanis 2019-től szigorodnak a feltételek, ez pedig jelentősen drágítja majd az építkezéseket. Először 2015-ben szigorodtak az épületszerkezetek hőátbocsátására és az egész ház hőveszteségére vonatkozó előírások, a közpénzekből finanszírozott projektek esetén. 2018. január 1-jétől viszont már minden épületre érvényes lesz a rendelet. Harmadik lépcsőben a középületeket kell közel nulla energiaigényű épületként megvalósítani, ezt a lakóházakra 2021. január 1-jétől terjesztik ki. A változások ráadásul nemcsak az új beruházásokat, hanem a felújításokat és a bővítéseket is érintik - adta hírül a sonline.hu.

Ez azt jelenti, hogy jövőre már a szigorúbb szabályoknak kell megfelelniük energiahatékonyság szempontjából a családi házaknak is. Az új épületeknek alacsonyabb energiafelhasználást kell produkálniuk. 2021-től pedig csak közel nulla energiaigényű épület építhető saját célra is, olyan, aminek energiaszükségletét 25 százalékban megújuló energiaforrásból kell fedezni.

A netrisk.hu megkereste a Miniszterelnökség Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárságát, hogy megtudja, nem tartanak-e attól, hogy a rendelkezés miatt többen gyors építkezésbe kezdenek majd, de lapzártánkig nem kaptunk választ a kérdésre. Azt is szerettük volna megtudni, hogy a szigorítás kapcsán a kormány tervezi-e, hogy külön erre a célra szóló támogatást hoz létre. A sajtóiroda későbbre ígért választ. 

A Lechner Tudásközpontnál feltettük azt a kérdést, hogy Magyarországon jelenleg a lakóingatlanok hány százaléka minősül energetikailag korszerűnek, mire azt a választ kaptuk, hogy azért nem létezik erre tömör és hiteles válasz, mert a hazai lakóingatlanok túlnyomó részéről még nem készült energetikai tanúsítvány. A Miniszterelnökség Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárságának háttérintézményénél elmondták, hogy ilyen dokumentumot ugyanis csak ingatlan eladásakor vagy új ingatlan használatbavételekor kötelező készítetni. 2013 óta mintegy 500 ezer lakóingatlanról készült energetikai tanúsítvány, a 2011. évi népszámlálás adatai szerint pedig Magyarországon mintegy 4,4 millió lakás volt. Az elmúlt közel négy évben tanúsított ingatlanok alapján, az e-tanúsítás indulása óta a Lechner Tudásközpont összesítése szerint CC vagy jobb besorolású, tehát korszerű ingatlanból 111 657 darabot tartanak nyílván. Közel nulla energiaigényre vonatkozó követelménynél jobb ingatlanból 408 van a listán, korszerűt megközelítő 69 977, gyenge minőségű 70 572, kiemelkedően rossz pedig 29 506.

A Magyar Energiahatékonysági Intézet számításai szerint a jövő évtől életbe lépő változások még csak a költségeket emelik meg 15-20 százalékkal, mert oda kell rá figyelni, milyen téglát, szigetelést, ablakokat építenek be egy új házba - mondta el a sonline.hu-nak Fülöp Orsolya, az intézet munkatársa. Hozzátette: mindez 2021-től azonban a családi házakat és a társasházakat illetően is nagy változás, és komolyabb tervezést igényelnek a szigorodó feltételek. A háztartások számára ugyan ez több kiadással jár, de a fenntartási költségekben hosszú távon megtérül és csökken általa az energiapazarlás, mert a mostani előírások elavultak - vélekedett a szakember.

visszahívást kérek
Visszahívást kérek
bezárás
Visszahívás kérése
A böngészője elavult!

Frissítse vagy cserélje le a böngészőjét. A böngészőm frissítése

×