Gyakori kérdések

Ilyen elvárást egyik hitelintézet sem támaszt, azonban ha a folyósító pénzintézethez utaljuk a munkabérünket, elképzelhető, hogy kedvezőbb kondíciókkal jutunk a kölcsönhöz. Az aktuális feltételeket a hitelintézetek hirdetményei és kondíciós listái tartalmazzák.

Részletes információért érdemes az adott pénzintézethez fordulni. Számos hitelintézet felhívja a figyelmet internetes oldalán arra, hogy ha a hitelkérő munkahelye felszámolás, végelszámolás vagy csődeljárás alatt áll, nem nyújtanak számára kölcsönt. 

A hitelintézetek gyakran meghatározzák az igénylők minimális- és maximális életkorát az igénylés, illetve a lejárat időpontjában. Ha az adós életkora ettől eltér, az ügyletbe készfizető kezes vagy adóstárs bevonása válhat szükségessé. Nem jellemző, hogy a hitelkérőt a magas életkorára tekintettel utasítanák el: a hitelintézetek: ilyenkor gyakran kérik az igénylő mellett olyan további adós vagy kezes bevonását, aki az életkorra előírtaknak is megfelel. 

Hiteltípustól függ: a jelzáloghitelek esetén a hitelt nyújtó pénzintézet általában előírja a kölcsön közjegyzői hitelesítéssel ellátott okiratba foglalását vagy közjegyző előtti egyoldalú tartozáselismerő nyilatkozat tételét. Személyi kölcsön esetén jellemzően 2-3 millió forintos hitelösszeg felett kérnek közjegyzői okiratba foglalt egyoldalú tartozáselismerő nyilatkozatot a hitelintézetek. Érdemes minden esetben az adott pénzintézetnél tájékozódni a konkrét feltételekről.

A kölcsönt nyújtó pénzintézetek gyakran hirdetményben is közzétett módon előírják a hitel igénybevételéhez minimálisan elvárt jövedelem nagyságát. A hitel odaítélése azonban számos egyéb tényezőtől függ, többek között az igényelt (és fennálló) kölcsönök havi törlesztőrészletétől, és attól, hogy ez mekkora terhet ró az igénylő havi jövedelmére.
A Magyar Nemzeti Bank 2015. január 1 -jétől bevezette a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató (JTM) alkalmazását, mely a túlzott eladósodottságot hivatott megakadályozni (32/2014. MNB rendelet a jövedelemarányos törlesztőrészlet és a hitelfedezeti arányok szabályozásáról).
A JTM a havi adósságszolgálat és az igazolt havi nettó jövedelem hányadosa. A hitelnyújtó a havi adósságszolgálatba az ügyfél összes hitelnyújtóval szemben fennálló hiteltartozása után fizetendő rendszeres havi törlesztőrészletet beszámítja. Amennyiben az ügyfél valamely más hitelügyletben adóstársként vesz részt, a hitelnyújtó az ezen másik hitel havi törlesztőrészletét az egyes adóstársak között egyenlő arányban megosztja, és az ügyfélre így eső havi törlesztőrészlet-hányadot tekinti az ügyfél ezen másik hitelből eredő havi törlesztőrészletének.
JTM maximális mértéke 2017. november 29-én:
Amennyiben az ügyletben szereplő adós és adóstársak összesített igazolt havi nettó jövedelme:
- alacsonyabb, mint négyszázezer forint:
a JTM hitelkérelem elbíráláskori értéke nem haladhatja meg forinthitel nyújtása esetén az 50%-ot, tehát a jövedelem legfeljebb 50%-a terhelhető hiteltörlesztéssel. (Euróhitel esetén a JTM maximális értéke: 25%, egyéb devizanemű kölcsön esetén: 10%)
- legalább négyszázezer forint:
a JTM hitelkérelem elbíráláskori értéke nem haladhatja meg forinthitel nyújtása esetén az 60%-ot, tehát a jövedelem legfeljebb 60%-a terhelhető hiteltörlesztéssel. (Euróhitel esetén a JTM maximális értéke: 30%, egyéb devizanemű kölcsön esetén: 15%)
A hitelintézetek ennél szigorúbb feltételeket is megállapíthatnak.

Az adós által a kölcsönnyújtónak az igénybe vett kölcsön használatáért, kockázatáért fizetendő, a kölcsönösszeg százalékában meghatározott, időarányosan térítendő (elszámolandó) pénzösszeg vagy egyéb hozadék.

A KHR a hitelezési kockázat és a túlzott mértékű eladósodottság csökkentése érdekében került létrehozásra, és egy olyan zárt rendszerű adatbázis, amelyben kizárólag törvényben meghatározott referenciaadatok kezelhetők. A KHR-ben lakossági és vállalati hiteladatok találhatóak.


A lakossági KHR az alábbi információkat tárolja:
- Hitelszerződések létrejöttéhez és fennálló szerződésekhez kapcsolódó adatok
- Hitelmulasztásokkal kapcsolatos információk
- Csalás miatt elutasított hitelkérelmek és bankkártya visszaélések nyilvántartása
Jogszabályi előírás alapján a hitelfelvételt követően az ügyletben szereplő valamennyi adós adata és a kölcsönügyletre vonatkozó alapvető információk automatikusan bekerülnek a KHR-be, a feltöltött adatkört szintén jogszabály rögzíti. Az ügyfél külön nyilatkozattal meghatározhatja, hogy az így rögzített hiteladatait a jövőben lekérdezhetővé teszi-e a hitelintézetek számára. A nyilatkozattételi lehetőség nem vonatkozik a hitelmulasztásokra, csalások miatt elutasított hitelkérelmekre, továbbá a bankkártya-visszaélésekre: ezen információk hitelbírálat során az ügyfél nyilatkozatától függetlenül elérhetőek a pénzintézetek számára.
A kölcsönt nyilvántartó pénzintézet átadja a hitelmulasztásunkra vonatkozó adatot a KHR részére, ha az alábbi feltételek együttesen fennállnak:
- a hiteltörlesztéssel késedelembe esünk, és
- a lejárt tartozásunk összege meghaladja a késedelembe esés időpontjában érvényes legkisebb összegű havi minimálbért, és
- ezen minimálbérösszeget meghaladó késedelem folyamatosan, több mint kilencven napon keresztül fennáll.
Ha késedelmes tartozásunkat megfizetjük, a hátralék rendezésének időpontjától még további egy évig tárolja az erre vonatkozó adatokat a KHR.

A hitelintézet már a hitelfelvételt megelőzően is tájékoztatja a hiteligénylőt, hogy milyen következményekkel jár a havi törlesztőrészlet megfizetésének elmulasztása. Érdemes azonban még a hitelfelvétel előtt végig gondolni, hogy egy esetleges jövedelemkiesés esetén rendelkezünk-e megfelelő tartalékkal a hitel szerződésszerű havi törlesztéséhez. Amennyiben van rá lehetőség, érdemes több havi, sőt egyes ajánlások szerint akár 1 éves törlesztőrészletnek megfelelő tartalékot is képezni.
Amennyiben fizetési nehézségünk adódik, ajánlott még az elmaradás felhalmozását megelőzően, mihamarabb felvenni a kapcsolatot a hitelt nyújtó pénzintézettel és tájékozódni a kölcsön átütemezésének lehetőségeiről. Bizonyos esetekben segítséget nyújthat a törlesztési biztosítás (pl. keresőképtelenség vagy munkanélküliség esetén), vagy amennyiben rendelkezünk egészség- és önsegélyező pénztári megtakarítással akár az is felhasználható e célra.

A THM az a belső megtérülési ráta, amely mellett a fogyasztó által teljesítendő kötelezettségek jelenértéke (törlesztés és díjak) éves százalékban kifejezve megegyezik a hitelező által folyósított hitelösszeggel.
A hitel igénybevétele során a tőketartozáson és a hitelkamaton túl egyéb költségek, díjak megfizetésével is számolnunk kell, melyek bankonként különbözőek lehetnek. A legvonzóbb kamat nem biztos, hogy a legalacsonyabb ténylegesen visszafizetendő összeggel párosul. A THM segítséget nyújt számunkra a hitelválasztásban azáltal, hogy a THM-et valamennyi hitelintézet jogszabályban rögzítetten egységesen, egyazon matematikai képlet alapján köteles kiszámítani. A THM mértéke jelenleg törvényben maximált.
A THM megállapítására szerződésszerű teljesítést feltételezve kerül sor, melynek során a hitel a hitelszerződés szerinti teljes futamidő alatt kerül visszafizetésre. A THM nem tartalmaz valamennyi olyan díj- és költségelemet, melyet a hitelintézetek felszámíthatnak. Erről célszerű a hitelfelvételt megelőzően tájékozódnunk (pl. nem része a THM-nek a késedelmi kamat, futamidő hosszabbítás költsége, a közjegyzői díj).

A hitelt nyújtó pénzintézet az igénylő hitelképességét a rendelkezésére álló információk alapján értékeli és kizárólag abban az esetben tesz ajánlatot a hitelszerződés megkötésére, ha a hitelképesség-vizsgálat eredményeként valószínűsíthető, hogy az igénylő képes a hitelszerződésből eredő kötelezettségeinek maradéktalan teljesítésére. A hitelképesség vizsgálatának részletes szabályait jogszabály állapítja meg.

Rögzített vagy változó kamatozással.
Rögzített hitelkamat: a hitelszerződésben annak megkötésekor meghatározott, a hitelszerződés teljes futamidejére vonatkozó egy, vagy a futamidő részeire vonatkozó több, százalékos mérték használatával meghatározott hitelkamat; a hitelkamat kizárólag arra az időszakra tekinthető rögzítettnek, amelyre vonatkozóan a hitelszerződésben a százalékos mértéke meghatározásra került.
Minden olyan kamat, ami nem minősül rögzített hitelkamatnak, változó hitelkamatnak tekintendő.

A személyi kölcsön egy olyan fogyasztási kölcsön, melynek felhasználását a hitelt nyújtó nem vizsgálja. Az igénybe vett hitelösszeg bármire fordítható: legyen szó lakásfelújításról, kertépítésről, tartós fogyasztási cikkek vásárlásáról, netán orvosi kiadásról, vagy bármilyen egyéb, törvényesen felhasználható célról.  

A törlesztési biztosítás a kölcsön futamideje alatt fellépő, törlesztést megnehezítő körülmények fennállásakor (pl. keresőképtelenség, munkanélküliség, egészségkárosodás, haláleset) nyújt segítséget a törlesztésben és havi díj fizetése ellenében vehető igénybe. A díj megállapításának módja bankonként változó: jellemzően a kölcsönösszeg vagy a havi törlesztőrészlet százalékban kerül meghatározásra, nagysága függhet az adós életkorától és az előfizetett csomag tartalmától.

A kamatperiódus a hitelszerződésben meghatározott olyan időszak, amely alatt a kamat mértékét a hitelező nem jogosult egyoldalúan megváltoztatni.

Amennyiben a törlesztés az annuitás módszerével kerül megállapításra, változatlan kamatmérték esetén a fennálló tartozást a teljes futamidő alatt (havi) egyenlő részletekben kell megfizetni. A törlesztőrészlet eltérő arányban tartalmaz kamat- és tőketörlesztést: a futamidő előrehaladtával a törlesztőrészleten belül a tőkefizetés aránya folyamatosan nő, míg a kamatfizetés aránya csökken.

A törlesztőrészlet tőke- és kamattörlesztést tartalmaz. A törlesztőrészlet megállapításának módját a kölcsönszerződés minden esetben részletezi. A törlesztés kölcsönszerződésben rögzített módon, általában havi egyenlő részletekben történik. Ha a szerződésben meghatározott esedékességi nap nem banki munkanapra esik (például hétvége vagy ünnepnap), akkor az azt követő legelső banki munkanapon kell törleszteni.

A hitelintézetek általában kikötik, hogy a hiteligénylő nem állhat sem próbaidő, sem felmondás alatt az igénylés időpontjában. Sőt egyes hitelintézetek akkor sem nyújtanak kölcsönt, ha az igénylő betegállományban van. Ezen információkat a pénzintézetek internetes honlapjai, ügyféltájékoztatói tartalmazzák.

A személyi kölcsön jelzálogfedezettel nem biztosított kölcsön, így ingatlanfedezetet sem szükséges felajánlani a hitel biztosítékaként.

A fogyasztó számára hátrányosan kizárólag a hitelszerződésben megállapított hitelkamat, kamatfelár, költség és díj módosítható egyoldalúan, feltéve hogy ezt jogszabály lehetővé teszi, és a felek ezt a szerződésben kifejezetten kikötötték. Ha a hitelszerződés egyoldalú módosításának alapjául szolgáló feltételek a hitelkamat, a kamatfelár, a költség vagy a díj csökkentését teszik lehetővé, a hitelezőnek ezt a szerződéses kötelezettsége részeként a fogyasztó javára érvényesíteni kell.

Az elő- vagy végtörlesztéssel kapcsolatban felszámítható díjakat a hitelintézetetek érvényes Hirdetményei tartalmazzák, érdemes a törlesztés előtt tájékozódni, bizonyos esetekben az elő- vagy végtörlesztés díjmentes lehet.

Igen, a hitelszerződés alapján fennálló tartozás teljesítési idő előtt történő teljes vagy részleges teljesítésére lehetőség van. Ha a törlesztőrészleten felüli megfizetés nem eredményezi a hitelösszeg tőketartozásának haladéktalan csökkentését, arról a hitelintézet már hitelszerződés megkötését megelőzően is tájékoztatást nyújt, továbbá a kölcsönszerződésben is rögzíti ennek tényét. 

visszahívást kérek
Visszahívást kérek
bezárás
Visszahívás kérése
A böngészője elavult!

Frissítse vagy cserélje le a böngészőjét. A böngészőm frissítése

×